Közös megegyezés érvénytelenségének megállapítása tárgyában hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. július 29.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.533/2018. számú ügyről.

A döntés elvi tartalma: I. A felek által megkötött, a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás akarati hiba miatti érvénytelensége esetén nem a megtévesztett munkáltató saját jognyilatkozatának a sikeres megtámadásáról van szó, hanem a munkavállaló jogellenes magatartásáról, ezért az Mt. 29. § (5) bekezdése alapján az Mt. 84. §-ában foglaltak szerint helye van marasztalásnak.   
II. A munkaviszony megszűnésének jognyilatkozat szerinti időpontját nem érinti a jognyilatkozat jogellenességének megállapítása (Mt. 82. § - 84. §).

Az alperes 2012. november 5-től volt a felperes ügyvezetője, a tisztséget munkaviszony keretében látta el. 2017. április 7-én a felek aznapi hatállyal közös megegyezéssel megszüntették az alperes munkaviszonyát. A felperes a 2017. április 27-én kelt levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy a közös megegyezés aláírását követően jutott a tudomására az, hogy az alperes munkakörével kapcsolatban számos adat nem állt a rendelkezésére, egyes átadott adatok nem voltak helytállóak, ezért a megállapodás érvénytelensége merült fel. A felperes 2017. május 9-én kelt nyilatkozatában a felek között létrejött közös megegyezéses megállapodást tévedés címén megtámadta, egyidejűleg az alperes munkaviszonyát felmondással megszüntette. A felperes keresetében kérte a közös megegyezés érvénytelenségének megállapítását. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását” és a kereseti kérelemnek történő helyt adást, az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Megállapításra irányuló keresetnek akkor van helye, ha a Pp. 123. §-ában rögzített konjunktív feltételek fennállnak. Az egységes bírói gyakorlat értelmében a megállapításra irányuló kereset valamelyik szükségszerű feltételének hiánya esetén a bíróságnak a kereset elutasításáról kell rendelkeznie (EBH2003.955., BH2004.23., BH2018.52.). A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §). A megállapodás joghatás kiváltására irányuló legalább kétoldalú jognyilatkozat, a helyes értelmezés alapján az nem tekinthető a munkáltató saját, egyoldalú akaratnyilvánításának. Az eljárt bíróságok helyesen indultak ki abból, hogy a perrel érintett esetben nem a felperes saját nyilatkozatának megtámadásáról, hanem a felek által megkötött megállapodás érvénytelenségéről volt szó, következésképpen sikeres megtámadás esetén úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló szüntette volna meg a munkaviszonyát jogellenesen, ezért az Mt. 84. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a felperes marasztalást kérhetett volna. Az Mt. koncepciója szerint a jogellenes megszüntetés jogkövetkezménye kártérítés (Mt. 82. §, 84. §). A 83. §-ban foglalt esetekben is a törvény a munkaviszony helyreállításáról rendelkezik. Amennyiben a per érdemi részében a felperes bizonyította volna, hogy az alperes valóban megtévesztette, úgy az alperes a sikeres megtámadásra tekintettel felelős lett volna a munkaviszony jogellenes megszüntetéséért, ezért marasztalásra irányuló kereseti követelés esetén az Mt. 84. §-ában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kellett volna. Az előzőek alapján az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül, helyesen foglaltak állást a tekintetben, hogy a felperes által előadottakkal összefüggésben a Pp. 123. §-ában foglalt konjunktív feltételek nem álltak fenn. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem adtak módot. Minderre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Budapest, 2019. július 29.

A Kúria Sajtótitkársága