A Kúria 2025. november 6-án tartott felülvizsgálati tárgyaláson a Fővárosi Törvényszék 108.K.704.003/2024/13. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét - az indokolás részbeni módosításával - hatályában fenntartotta.
Az ügyben megállapított tényállás szerint a felperes szolidaritási hozzájárulást köteles teljesíteni a központi költségvetés részére. Ennek jogcímén 2023. évben mindösszesen 57.805.017.524 forintot volt köteles megfizetni. A fizetési kötelezettség alapját a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 2. melléklet 57. pontja jelentette. A teljesítés havi ütemezését és az egyes részletek arányát az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 4. mellékletének C) pontja írta elő.Mivel a nettó finanszírozás keretében a felperest megillető, központi költségvetésből származó források nem nyújtottak fedezetet a szolidaritási hozzájárulásra, az alperes a különbözetet megelőlegezte az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 83. § (3) bekezdése alapján a központi költségvetés javára, és beszedési megbízásokat nyújtott be a felperessel szemben a tárgyhónapok 20. napját követően a megelőlegezett összegek megtérítésére az Ávr. 143. § (1) bekezdése értelmében. Az alperes az adott hónapban a beszedési megbízás kibocsátása előtt a felperest tájékoztatta informális - forgótőke visszapótlás tárgyú -levélben (a továbbiakban: tájékoztató levél) az adott havi nettósítás során előállt utalandó összegről és arról, hogy mely bankszámla számra milyen határidővel szükséges az összeget a felperesnek átutalni, majd a beszedési megbízást kibocsátotta. A felperes a közigazgatási cselekmények megsemmisítését, illetve a jogsértés megállapítását kérte a bíróságtól. Az elsőfokú bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, amely a bírói indítványt elutasította, határozata indokolásában azonban részletesen elemezte az ügy alapjául szolgáló jogi helyzetet.
Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével az alperes forgótőke visszapótlás tárgyú leveleit megsemmisítette, és megállapította, hogy az ezek alapján kibocsátott beszedési megbízások jogellenesek.
Az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
A Kúria 2025. november 6-án tartott felülvizsgálati tárgyaláson a Fővárosi Törvényszék 108.K.704.003/2024/13. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét - az indokolás részbeni megváltoztatásával - hatályában fenntartotta. A szóbeli indokolás kiemelte az Alkotmánybírósági döntés (az Alkotmánybíróság 18/2024. (XI. 11.) számú AB határozata) jelentőségét az ügy megítélésében, utalt a közigazgatási cselekményként minősítés szempontjaira, érintette a keresetváltoztatás megengedhetőségének kérdését, illetve megállapította, hogy a jogerős ítélet nem rendelkezett kamatfizetésről.
Budapest, 2025. november 7.
A Kúria Sajtó és Protokoll Osztálya