Tájékoztató a Kúria határozatáról a Pfv.V.20.706/2019/3. számú, kiemelt jelentőségű perben.
A felperes mint megrendelő és az I. rendű alperes mint fővállalkozó, kivitelező egy kertészeti üvegház építési és belső technológiai szerelési munkáinak elvégzésére vállalkozási szerződést kötöttek. Az I. rendű alperes késedelmes teljesítése esetére kötbérfizetési kötelezettséget vállalt. A szerződés alapján az I. rendű alperes a felperesnek a kivitelezés során jelentkező bármilyen tartozása esetén jogosult volt a munkavégzést – a kötbérfizetési kötelezettségre is halasztó hatállyal – a kifizetés megtörténtéig felfüggeszteni.
Az I. rendű alperes a részszámláiban feltüntetett építési munkákat elvégezte, de mivel a felperes a vállalkozói díj kifizetéséhez általa nyújtott kölcsönt csak részben fizette vissza, ezért a további munkavégzést a teljesítési határidő lejárta előtt felfüggesztette, majd a szerződéstől elállt.
A felperes keresetében – egyebek mellett – az I. rendű alperes késedelmi kötbér megfizetésére kötelezését kérte. Előadta, hogy a szerződésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelenül telt el, az I. rendű alperes a munkát nem fejezte be, ezzel szerződésszegést követett el és késedelmi kötbér megfizetésére köteles.
Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság részítéletével a késedelmi kötbér megfizetése iránti keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú részítéletet helyben hagyó jogerős részítéletének indokolásában kifejtette, hogy az I. rendű alperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 281. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján, a felperes vagyoni viszonyainak jelentős megromlására, valamint a kiegyenlítetlenül maradt kölcsöntartozásra tekintettel jogszerűen tagadhatta meg a kivitelezés folytatását, és azt a szerződés fentiekben ismertetett kikötése is lehetővé tette számára. Késedelmi kötbérfizetési kötelezettség emellett azért sem terhelte, mert a teljesítési határidő letelte előtt a felperes által nyújtott biztosíték hiányában, a Ptk. 281. § (3) bekezdése szerint jogszerűen állt el a szerződéstől.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy érdemben vizsgálható felülvizsgálati támadás hiányában a jogerős részítéletben megállapított tényállást a felülvizsgálati eljárásban irányadónak kellett tekinteni. Ehhez képest azoknak az anyagi jogi jogszabályhelyeknek a téves alkalmazását sem lehetett megállapítani, amelyek megsértését a felperes a felülvizsgálati kérelmében írt ellentétes tényállításaira alapítottan állította. Mivel pedig az I. rendű alperes jogszerűen tagadta meg a teljesítést, vele szemben a késedelem következményei nem voltak alkalmazhatóak, tehát késedelmi kötbér fizetésére sem volt köteles.
Budapest, 2019. szeptember 26.
A Kúria Sajtótitkársága