Kölcsönszerződésnek nevezett okiraton nyugvó igényt érvényesítésével kapcsolatos ügyben hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. június 17.

Tájékoztató a Pfv.V.21.108/2019/6. számú ügyben hozott egyedi határozatról.

A felperes keresetében két, kölcsönszerződésnek nevezett okiraton nyugvó igényt érvényesített kölcsön jogcímén az alperessel szemben, akit egyrészről 3.080.000 forint, másrészről 5.000.000 forint és járulékaik megfizetésére kért marasztalni.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság a per tárgyalását elkülönítve részítéletében az 5.000.000 forint összegű követeléssel kapcsolatos szerződés tekintetében a kereset szerint marasztalta az alperest. Az elsőfokú bíróság részítéletét a másodfokú bíróság végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította, pontos iránymutatást adva a szerződés tartalmának megállapítására vezető bizonyítás körében.

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság közbenső ítéletet hozott, amelyben a 3.080.000 forintos követelés vonatkozásában a felperes által hivatkozott kölcsönszerződés színleltségét állapította meg, mivel ez a szerződés valójában a peres felek között egy gazdasági társaság üzletrésze adásvételéből eredő vételár iránti követelést leplezett. Az 5.000.000 forintos követelés tekintetében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében azt állapította meg, hogy ez a szerződés kölcsönszerződésként színlelt. A másodfokú bíróság közbenső ítéletében a 3.080.000 forintos követelést elbíráló elsőfokú közbenső ítéleti rendelkezést helybenhagyta, az 5.000.000 forintos követelés tekintetében a szerződés színleltségét megállapító részében azonban az elsőfokú közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot ismételten újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.

Az újabb megismételt eljárásban hozott ítéletében az elsőfokú bíróság mindkét szerződés kapcsán a kereset szerint marasztalta az alperest egyrészről a leplezett adásvételi szerződésből eredő hátralékos vételár (3.080.000 forint) megfizetésének elmaradása, másrészről a másik - mint érvényes - kölcsönszerződés tekintetében az alperes által nem vitatottan átvett 5.000.000 forint visszafizetése alperest terhelő bizonyítottságának hiánya miatt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében a per főtárgya vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. Határozata indokolásában – egyebek mellett – rámutatott, hogy az alperes által a másik szerződés színleltsége tekintetében hivatkozott, az elsőfokú bíróság által korábban hozott részítéletet, illetve az ezt követően meghozott közbenső ítéletnek az érintett szerződés színleltkénti minősítésével összefüggő rendelkezését a másodfokú bíróság végzésével, illetve utóbb közbenső ítéletével hatályon kívül helyezte, ezért a hatályon kívül helyezett rész-, illetve közbenső ítéletekhez sem egyszerű kötőerő, sem anyagi jogerőhatás nem fűződik, amire figyelemmel az abban foglalt megállapításokra az alperes felülvizsgálati kérelmében megalapozottan nem hivatkozhatott.

Budapest, 2020. június 17.

A Kúria Sajtótitkársága