Két kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. szeptember 17.

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma (KMK) 2018. szeptember 17-én rendes soros ülésén megtárgyalta a földforgalmi ügyek egyes kérdésiről szóló kollégiumi véleménytervezetét, valamint a munkáltató egészségkárosodásáért fennálló kártérítési felelősségének összegszerűsége kérdéseit tartalmazó kollégiumi véleményt.

A földforgalmi ügyek egyes kérdéseiről szóló kollégiumi vélemény második olvasatban került a Kollégium elé. A korábbi eredményes viták következtében a Kollégium egyhangúlag elfogadta a 2/2018 (IX.17.) KMK véleményt. A Kollégium véleménye szerint a földforgalmi ügyekben lefolytatott jegyzői eljárás hibáinak kijavítására a képviselő testület nem jogosult. E körben a mezőgazdasági igazgatási szerv előtt van szükség eljárásra.  A kollégiumi vélemény részletezi az adás-vételi szerződések jóváhagyásának, illetőleg a haszonbérleti szerződések jóváhagyásának megtagadásával kapcsolatos eljárást.  Kitér továbbá az elővásárlásra jogosult ügyfél kereshetőségi jogára is.

Második napirendi pontban előadott kollégiumi véleménytervezet folytatja azt a sort, amelyet az egységes bírói gyakorlat biztosítása érdekében a Kollégium az új Munka Törvénykönyve, valamit az új Ptk. rendelkezéseinek összehangolása érdekében végez. Korábban a testület már elfogadott kollégiumi véleményt a munkáltató kárfelelősségének jogalapja tekintetében 1/2018 (VI.25.) KMK vélemény. Jelen ülésén pedig a munkáltató kárfelelősségének összegszerűsége megállapításáról fejtette ki véleményét, amellyel  nem csak a bíróságok, hanem a jogalkalmazók – munkavállalók, munkáltatók – körében is felmerülő bizonytalanságok megszüntetését célozza. A kollégiumi vélemény előkészítésében a terület legkiválóbb szakértőivel, illetőleg a Polgári Kollégiummal is érdemi egyeztetés és közös munka folyt, amelynek eredményeként a kollégiumi ülés egyhangúlag elfogadta a 3/2018 (IX.17.) kollégiumi véleményt. A KMK vélemény rögzíti a kártérítés megállapításának alapelveit, így azt, hogy a károsult havi átlag jövedelme képezi a kártérítés számításának alapját, amely a munkáltató által ténylegesen kifizetett összegek alapján számítható ki. Megjelöli a kollégiumi vélemény a Ptk. e körben alkalmazható rendelkezéseit is.

Budapest, 2018. szeptember 17.

A Kúria Sajtótitkársága