Kártérítés megtérítése tárgyában hozott határozatot a Kúria Polgári Kollégiuma

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. július 11.

Tájékoztató a Pfv.V.20.672/2019/11. számú egyedi ügyben.

A több előzményi peres eljárást követően előterjesztett, módosított keresetében a felperes az alperessel 1999. novemberében kötött megállapodás érvénytelenségének megállapítását, és erre tekintettel a felek között korábban létrejött szerződés alperes általi megszegése miatt az alperesnek összesen 842.919.706 forint kártérítés megtérítésére kötelezését kérte. Az érvénytelenség okaként – egyebek mellett – az 1999. novemberi megállapodás uzsorás jellegére hivatkozott. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – a megismételt fellebbezési eljárásban hozott ítéletével – helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Határozata indokolásában – egyebek mellett – rámutatott, helytállóan ítélte meg az eljárt bíróság, hogy az uzsorás szerződés megállapításához szükséges ún. konjunktív (egyidejűleg, egymás mellett fennálló) feltételek közül a másik fél helyzetének kihasználására törekvés (mint szubjektív feltétel) és a feltűnően aránytalan előny (mint objektív feltétel) fennálltát a felperes nem bizonyította.
Emellett – a felperes állításával ellentétben – az előzményi eljárásokban hozott különböző ítéletekből sem állapítható meg, hogy a bíróságok bármely további, a felperes által hivatkozott érvénytelenségi (semmisségi) ok fennálltát „de facto” megállapították volna, tekintettel arra, hogy azokban az eljárásokban a felperesnek érvénytelenségi keresete nem volt, és a bíróságok sem észleltek nyilvánvalóan fennálló semmisségi okot, ezért határozataikban annak fennálltát semmilyen formában nem állapíthatták meg.

Budapest, 2019. július 11.

A Kúria Sajtótitkársága