Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. április 17-én tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.400/2018. számú ügyről.
A felperest 2005. február 27-ei hatállyal bírói tisztségéből felmentették és részére az alperes jogelődje 13 havi illetmény fizetett ki. A Kúria a megelőző eljárásban az első- és másodfokú részperköltségre vonatkozó rendelkezésekre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és e körben a törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, míg a nem vagyoni kártérítésre és a 13. havi illetményre vonatkozó másodfokú ítéleti rendelkezést hatályában fenntartotta. A felperes a megismételt eljárásban kártérítés jogcímén elmaradt jövedelem és kamata, valamint 12 havi kárátalány, és az új Bjt. 184. §-a alapján 5 havi illetménnyel azonos jubileumi jutalom megfizetését is kérte. Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte, illetve a jogviszony megszűnésekor kifizetett 12 havi illetmény erejéig beszámítási kifogást érvényesített. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 2005. május 29-től 2016. május 19-ig terjedő időre kártérítés és ennek késedelmi kamata, valamint átalány-kártérítés megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében részben megváltoztatta, az alperest kártérítés címén terhelő marasztalás összegét leszállította, az átalány-kártérítés megfizetésére való kötelezést mellőzte. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet alperest marasztaló rendelkezésének hatályon kívül helyezésével, a felperes keresetét elutasító ítélet meghozatalára, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára irányult. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelme szerinti marasztalást kért.
A felülvizsgálati kérelmek nem megalapozottak. A törvényszék helytállóan hívta fel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdését, miszerint a jogszabályi rendelkezést – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatályba lépését keletkező tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A felperes bírói jogviszonyára a régi Bjt. rendelkezései voltak az irányadók. Az új Bjt. hatályba léptető rendelkezései ezzel összefüggésben nem tartalmaztak eltérő rendelkezéseket, így a felperes megszűnt bírói szolgálati jogviszonyára a régi Bjt. rendelkezéseit kellett alkalmazni. A 2013. évi XX. törvény 25. § alapján hatályos 232/D. § (3) bekezdése szerint az új Bjt. 2013. évi XX. törvénnyel megállapított 145. § (3) – (7) bekezdéseit kell e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni. A 2013. évi XX. törvény tehát azon új Bjt. rendelkezéseit módosította, amely a felperes megszűnt bírói szolgálati jogviszonyára nem volt irányadó. A jogerős ítéleti rendelkezés szerint a felperes bírói szolgálati jogviszonyának megszüntetése jogellenes volt, és a felperes ezzel összefüggésben érvényesített elmaradt jövedelemben jelentkező kárigényt [régi Bjt. 89. § (1) bekezdés]. Az általa megjelölt kárt, valamint annak a munkáltató, az alperesi jogelőd fenti károkozó magatartásával összefüggését valóban a felperesnek kellett bizonyítania [régi Bjt. 89. § (4) bekezdés]. Ezen jogszabályhely megsértésére azonban felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogszabályhely megjelölésével nem hivatkozott, így ezen érvelés nem volt a Kúria által vizsgálható. A Bjt. alapján a felperes 69 éves koráig dolgozhatott volna, eddig a bírói illetménye megillette volna. A régi Bjt. 95. § (2) bekezdésében foglalt általános kártérítésre vonatkozó rendelkezés megjelölése az alperes részéről nem a felülvizsgált jogerős ítélet valamely jogszabálysértő rendelkezése alátámasztásául szolgált, így szintén nem volt figyelembe vehető. Az alperes alappal nem hivatkozhatott a felperes felróható magatartására [Bjt. 89. § (3) bekezdés] amiatt, hogy nem kérte bírói tisztségbe történő visszahelyezését. Ennek alátámasztásául a felülvizsgálati kérelmében előadottakra (jogszabályi változások) a megelőző eljárásban nem a kár összege, az okozati összefüggés körében, hanem az új Bjt. jelen ügyre történő alkalmazhatatlansága indokaként hivatkozott, fellebbezésében is ebben a körben érvelt. A jogerős ítélet azonban nem támadható felülvizsgálattal olyan kérdésben, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya (BH.2002.447., BH.2002.283.). A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2019. május 30.
A Kúria Sajtótitkársága