Az Európai Unió Bíróságának jubileumi konferenciáján vett részt 2024. május 3-án Luxembourgban dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke és dr. Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára. Az ünnepi rendezvényen megemlékeztek tíz tagállam, köztük Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulójáról.
Dr. Varga Zs. András a konferenciának a közös európai értékekről szóló munkaülésén elmondott beszédében a közös európai identitás gyökereit vizsgálva kiemelte, hogy „Mind a birodalmi Róma, mind pedig a szuverenitásra alapozott vesztfáliai béke öröksége hozzánk tartozik. Nem tudjuk visszafordítani az időt a birodalmi Róma újjáépítéséhez Vesztfália feladása nélkül. Mint ahogy teljességgel lehetetlen visszafordítani az időt Vesztfáliáig, Róma közösségére tekintet nélkül.”
A magyar főbíró előadásában hangsúlyozta: a közös értékek érvényesítése nem az uniós szervek privilégiuma, ezt az esetek döntő többségében a nemzeti hatóságok és bíróságok végzik. A tagállami bíróságok vannak abban a helyzetben, hogy az uniós értékek és célok érvényesülését a leghatékonyabban biztosítsák. A közös értékek hosszú távú biztosítása érdekében el kell fogadni a nemzeti sajátosságok érvényesülését az uniós célok és szabályok implementálása során.
Dr. Varga Zs. András kifejtette, hogy bíróként nem lehet elfelejtkezni az alkotmányosság és a jogállamiság elveinek központi szerepéről. A szolidaritás és kölcsönös tisztelet biztosításában az Európai Unió Bíróságának kiemelkedő szerep jut azáltal, hogy nem csupán az uniós értékek és célok érvényesítése, de a tagállami hatáskörök és a legitim módon eltérő tagállami megközelítések által biztosított tagállami autonómia felett is éberen őrködik. Az Európai Unió Bíróságának – miként az számos esetben eddig is megtörtént – rá kell mutatnia az uniós hatáskörök és az uniós jog hatályának korlátjaira is.
Dr. Varga Zs. András beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy az Európai Unió Bírósága képes hatékonyan megvédeni az alapszerződések keretei között az Unió pluralitását és a szubszidiaritás elvét, míg a tagállami felsőbíróságok képesek arra, hogy biztosítsák az uniós jog egységes alkalmazását az Európai Unió Bírósága által adott szempontok szerint, és a nemzeti jogot az uniós értékekre és célokra is tekintettel értelmezzék.
A szekcióülés vitájában a Kúria elnöke egy felvetésre adott válaszában utalt arra, hogy nincs abban semmi különleges, hogy 2004-ben olyan országok is csatlakoztak az Európai Unióhoz, amelyek közelebbi múltjában jelen volt az autoriter rendszerek tapasztalata. Ez ugyanis az Európai Közösségek, majd az Európai Unió egyik sajátossága, mégpedig alapítása óta. Éppen az az európai gondolat nagyszerűsége, hogy ezeket az eltérő tapasztalatokat összhangba tudta hozni. Magyarország és Közép-Európa más csatlakozó országai esetében a rendszerváltozástól a csatlakozásig eltelt 14 év munkával telt: egyrészt a saját hagyományos jogrendszerüket kellett újjáépíteniük, másrészt az európai jogfejlődés újabb eredményeit kellett integrálniuk.
A szekció előadóinak feltett kérdésre, miszerint mit csinálnának másként, ha az idő visszafordítható lenne, azt válaszolta, hogy nagyobb figyelmet fordítana a csatlakozási tárgyalások mellett az Alkotmány-szerződés előkészítésének folyamatára, mivel annak eredményei 99 %-ban megjelentek a Lisszaboni-szerződésben. Személyes álláspontja szerint arra is figyelni kellett volna, hogy a bírákat ne csak az európai jog alkalmazására és az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének kötelező követésére képezzék ki, hanem ugyanezt meg kellett volna tenni a hazai jog tekintetében az alkotmány- és legfelsőbb bíróságok vonatkozásában is.
Budapest, 2024. május 3.
A Kúria Kommunikációs Osztálya
