Jogellenes felmentés jogkövetkezményei tárgyában hozott döntést a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. május 27.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.449/2018. számú ügyről.
A döntés elvi tartalma:   
A jogviszonyt megszüntető intézkedés jogszerűségét nem érinti, ha a munkáltatói jogkört gyakorló kinevezése utóbb vált érvényessé [Mt. 20. § (1) bekezdés, 27. § (1) bekezdés].
A felperes 1996. május 1-jétől állt az alperes alkalmazásában, 2013. szeptember 1-jétől óvodavezető-helyettes volt 2016. december 18-áig. Az óvodavezetői beosztás betöltése érdekében a beavatkozó egy fő részére határozatlan idejű, teljes munkaidős óvodapedagógusi közalkalmazotti álláshelyet biztosított, majd a felperes munkatársának óvodapedagógus munkakörbe, áthelyezéssel történő átvételéről döntött, és 2016. december 19-től 2017. december 18-ig megbízta az óvodavezetői magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki ekkor intézményvezetői szakvizsgával még nem rendelkezett, annak megszerzése részéről folyamatban volt. A megbízott óvodavezető 2017. február 27-én kelt intézkedésével felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2017. augusztus 31-ével. A felmentés indokolásában utalt a létszámleépítésre, illetve a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontjára is. A felperes keresetében a felmentés jogellenességére tekintettel 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetését, az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes 6 havi távolléti díj megfizetésére kötelezését kérte. Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A képviselő-testület döntése miatt a felperes munkatársa a felperes jogviszonyának megszüntetésekor óvodavezető volt, és a munkáltatói jogkör gyakorlásával volt felruházva [Mt. 20. § (1) bekezdés], vagyis a felperes jogviszonyának megszüntetésére jogosult személynek tekintendő. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az óvodavezető által végrehajtott felmentés jogszerűségét nem érinti, hogy annak kinevezését utóbb érvénytelennek találták (Mfv.I.10.900/2006/3.). A képviselő-testület határozatával döntött az óvodában foglalkoztatottak létszámáról és egy szakmai álláshely megszüntetéséről. Erre tekintettel szüntette meg az óvodavezető a felperes jogviszonyát 2017. augusztus 31-ével létszámleépítés címén, utalva a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra. A perben nem volt vizsgálandó – a következetes ítélkezési gyakorlatra is figyelemmel –, hogy az átszerezés és létszámleépítés során miért a felperes közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg a munkáltató, mivel mérlegelési jogkörében jogosult meghatározni, hogy mely munkavállalójától válik meg (MD.II.128; Mfv.I.10.875/2008.). A kiválasztás tehát a munkáltatói jogkör gyakorlójának diszkrecionális jogkörébe tartozik, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azonban meg kell tartani (EBH.2003.899.). A rendelkezésre álló adatokból a bíróságok helytálló következtetésre jutottak (Pp. 206. §). Adott esetben nem volt megállapítható a joggal való visszaélés amiatt, hogy az óvodavezető felvétele után rövid idővel vált szükségessé a létszámcsökkentés, mivel az alperes ennek is ésszerű indokát adta a létszámcsökkentéshez és átszerezéshez vezető folyamat feltárásával. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Budapest, 2019. május 27.

A Kúria Sajtótitkársága