A Kecskeméti Törvényszék adott otthont a 48. megyei jogásznapnak, melyet a Bács-Kiskun Megyei Jogászegylet szervezésében rendeztek meg.
Az ülés témáját a költségvetési csalások közjogi és magánjogi vetületei, valamint a közigazgatási eljárások jogorvoslati rendszere képezték.
Előadást tartott dr. Darák Péter a Kúria elnöke, dr. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, dr. Kopasz Zsolt Csongrád megye főügyésze, dr. Vezerkényi Ursula, a Kúria tanácselnöke és dr. Hegedűs Mihály, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási alelnöke.
Elnök úr előadásának összegzése:
Az európai közigazgatási eljárásjogi kódexben (Modell Szabályok) foglalt elvek közül Dr. Darák Péter előadásában kitért a megfelelő ügyintézéshez való jog – Alaptörvényben is lefektetett - jelentőségére.
Az új közigazgatási perrendtartás lehetséges szabályozásával kapcsolatban a Kúria elnöke kifejtette, hogy a közigazgatási eljárásjog hatékonyságát növelő megoldásokat keresve fontos szempont a versenyképességre gyakorolt hatás. A lassan lezáruló kodifikációs folyamatban kérdésessé vált az eljárási kódex általános jellegének fenntarthatósága. Az elképzelések a garanciális eljárási szabályokra, a tárgyi és értelmezési elsődlegességre, a különös eljárási szabályokhoz való új viszonyulásra összpontosítanak. Követendőnek tűnhet egy olyan megoldás is, amely teljes mértékben kiveszi az adóigazgatási eljárást az ÁKR hatálya alól. Ezt támasztja alá az az alapvető különbség, amely a hatósági eljárások alapmodellje és az önadózás rendszere között mutatkozik. Bár az ÁKR is erőteljes lépéseket tesz az engedélyezési modelltől való elszakadás irányába, az adóeljárásban következetesen a hatósági ellenőrzésé a fő szerep.
Az adózás társadalmi környezetével kapcsolatban a Kúria elnöke kifejtette, hogy nem lehet eltekinteni a közép-kelet európai új demokráciák szociológiai elemzésével kimutatható rejtett gazdaság lététől és az adóelkerülés magas mértékétől. A gazdaság fehérítésének ösztönzésen kell alapulnia, melyhez hozzájárul, hogy az adófizetőt nemcsak általában az adókörnyezet, hanem az eljárási lehetőségek és jogosultságok is befolyásolják.
Darák Péter érintette az adóeljárás és a büntetőeljárás viszonyát is. Ennek kapcsán emelte ki az adóeljárásban szerzett bizonyítékokat és az ott tett nyilatkozatokat mennyiben lehet felhasználni a büntetőeljárásban. Elmondta: a módosítások egyelőre nem érintették az adóigazgatási és büntető eljárások határterületeit, a bizonyítási teher kérdéskörét, a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználhatóságát.
Kitért a NAV törvény által szabályozott szervezeti átalakítására is. A jogorvoslati fórumrendszer alakulása a következő: az elsőfokú döntések meghozatala az egységes megyei adó-és vámigazgatóságokon történik, amelyek ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket a Fellebbviteli Igazgatóság bírálja el, ezenkívül perképviseleti tevékenységet is ellát az egész ország területén. A Fellebbviteli Igazgatóság felettes szerve a Központi Irányítás.
Jelentősen módosult az adóeljárási törvény is. 2016. január 1-től új jogintézmények (az adózók minősítési rendszere; bevallási nyilatkozat és bevallási tervezet) jelentek meg. Az adó-és vámfizetési kötelezettségeket egységesen egy folyószámlán tartják nyilván. A kockázatos adózókkal szemben szigorúbb eljárási szabályok érvényesülnek.
A Kúria elnöke előadásában elmondta, hogy az utóbbi években az ÁFA ügyek mellett az úgynevezett vagyonosodási ügyek kerültek nagy számban a bíróság elé. A Kúria a vagyonosodási perek tapasztalatai alapján a szabályok módosítására tett javaslatot. E szerint törvényben kellene rögzíteni, hogy teljességi nyilatkozat alkalmazására az ellenőrzés mely szakaszában kerülhet sor, teljesítése kötelező-e vagy sem; elmulasztása jár-e és milyen jogkövetkezménnyel.
Dr. Darák Péter hangsúlyozta, hogy a Kúria mindent megtett és megtesz a jövőben is a jogegység fenntartásáért, ujját rajta tartja az igazságszolgáltatás ütőerén.
Budapest, 2016. február 8.
A Kúria Sajtótitkársága
Megjelent tudósítások:
A tudósítást a forrásban megjelölt szerkesztőség engedélyével tesszük közzé.