Tájékoztató a Kúria Bfv.II.964/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról: Nem valósul meg a járművezetés tiltott átengedésének bűntette pusztán azáltal, hogy a személygépkocsi tulajdonosa beszáll és tovább utazik abban a járműben, amelyet ittas élettársa már megelőzően is ittasan vezetett.
1. A járásbíróság a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki járművezetés tiltott átengedése bűntettében [Btk. 238. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont], és segítségnyújtás elmulasztásának vétségében [Btk. 166. § (1) bekezdés]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az I. rendű terhelt, valamint a II. rendű terhelt – akinek a tulajdonát képezte egy Suzuki Ignis típusú személygépjármű – élettársak. 2014. szeptember 16. napján délután D.-ben, egy sörözőben együtt szeszes italt fogyasztottak. Közöttük vita alakult ki, amelynek eredményeként a II. rendű terhelt elhagyta a szórakozó helyet, és gyalogosan indult a lakására. Pontosabban meg nem határozható kis idő múlva az I. rendű terhelt beült a fent megjelölt személygépjárműbe és elindult a II. rendű terhelt után az otthonuk felé. Útközben a járművel megállt a gyalogosan közlekedő II. rendű terhelt mellett, aki beszállt a gépjárműbe a jobb oldali első ülésre, és így folytatták útjukat. Az I. rendű terhelt a gépjárművel való közlekedése során a gépjármű bal első részével, ittasságából fakadó figyelmetlensége miatt elütötte az úttest közepén, a felezővonalnál 5 km/h sebességgel gyalogosan, vele azonos irányban közlekedő sértettet. Az ütközés eredményeként a sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett el, hogy annak következtében 2014. október 19. napján a kórházi kezelése alatt elhalálozott. Az elszenvedett sérülések és a halál beállta között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg.
A baleset bekövetkezése után a terheltek a gépjárművel nem álltak meg a helyszínen, oda nem tértek vissza és a hazaérkezésüket követően sem értesítették a rendőrséget, a mentőket, hanem nyugovóra tértek. Az I. rendű terhelt a baleset bekövetkezésekor súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt.
2. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján – egyebek mellett – arra hivatkozással, hogy e terhelt bűnösségének megállapítására a járművezetés tiltott átengedésének bűntettében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.
Az indítvány szerint a baleset napján a gépjármű átadására a terheltek között már aznap reggel sor került. Délután az I. rendű terhelt a szórakozóhelyre vezetésre alkalmas, józan állapotban érkezett. A II. rendű terhelt az I. rendű terheltnek, annak ittas állapotában nem engedte át a gépjárművet, mivel a gépjármű ekkor nem volt a birtokában, a hatalmában. Az átengedést csak olyan személy valósíthatja meg, aki birtokában tartja a gépjárművet, illetve az átengedés csak vezetésre alkalmatlan állapotú személy részére tiltott (amely a gépkocsi kora reggeli átadásakor nem állt fenn). Tényállási elemek hiányában sem az átengedés, sem pedig a gépjárművezetés megakadályozása szempontjából nem terheli büntetőjogi felelősség a II. rendű terheltet.
3. A Kúria az anyagi jogsértést sérelmező felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.
A Btk. 238. §-ában büntetni rendelt járművezetés tiltott átengedésének elkövetési magatartása a törvényben meghatározott jármű vezetésének ittas vagy bódult állapotban lévő, vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan más részére történő átengedése. E bűncselekmény akkor befejezett, ha a vezetés átengedése folytán a jármű az átvevő személy részéről mozgásba került, vagyis a vezetést ténylegesen megkezdte.
A felülvizsgálat során irányadó tényállás szerint a II. rendű terhelt a tulajdonát képező jármű vezetését már azt megelőzően átengedte az élettársának, hogy az utóbb szeszes italt fogyasztott. Ez az átengedés nem volt jogszerűtlen. Amikor a szeszes ital fogyasztását követően a II. rendű terhelt gyalogosan elhagyta a szórakozóhelyet, a személygépkocsijának használatáról rendelkeznie nem kellett és ő nem is rendelkezett.
A jármű vezetésének átengedése mindig valamilyen reálcselekménnyel történik. Megvalósulhat kifejezett felszólítással, az átvevő kéréséhez való hozzájárulással, vagy akár azzal a concludens magatartással is, hogy az elkövető az indítókulcsot átadja. A jelen ügyben megállapított tényállás azonban ilyen reálcselekményt nem tartalmaz. A II. rendű terhelt azon túlmenően, hogy tudomásul vette, élettársa ittasan vezeti az ő személygépkocsiját, a már megkezdett és megvalósult ittas járművezetés folytatásához semmilyen módon nem járult hozzá. Nem tanúsított semmilyen releváns, az átengedés megállapításának alapjául szolgáló magatartást. A jármű vezetését ő már nem engedhette át és nem is engedte át az I. rendű terheltnek. Utóbb az I. rendű terhelt azt a gépkocsit vezette ittasan, amelynek vezetését korábban részére a II. rendű terhelt már jogszerűen átengedte. A jogszerű átengedést nem tette jogszerűtlenné az a tény, hogy a jármű tulajdonosa utasként beszállt I. rendű terhelt mellé az autóba. Amint következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az ittas vezető mellett ülő utas nem bűnsegéde az ittas vezetésnek, úgy a vezetésre adott jogszerű felhatalmazást és a vezetés addig jogszerű átengedését nem teszi jogszerűtlenné az a cselekmény, hogy a tulajdonos beül az ittas személy által vezetett gépkocsiba, amely tovább folytatja az addig már megkezdett útját.
Erre tekintettel a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a járművezetés tiltott átengedésének bűntettében [Btk. 238. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor; a jogerős ítélet tényállásában megállapított magatartása bűncselekményt nem valósít meg.
A Kúria ezért a II. rendű terheltet az ellene járművezetés tiltott átengedésének bűntette [Btk. 238. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól – a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjának első fordulata és a Be. 331. §-ának (1) bekezdése alapján, bűncselekmény hiányában – felmentette. Egyúttal a részfelmentésre tekintettel a halmazati büntetésre utalás mellőzése mellett a kiszabott büntetést enyhítette, és az okafogyottá vált közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását mellőzte.
Budapest, 2018. január 22.
A Kúria Sajtótitkársága