Idegenrendészeti ügyben szigorít a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. július 20.

A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője észlelve, hogy a kollégium ítélkező tanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, jogegységi eljárást kezdeményezett, amelynek eredményeként megszületett a 2/2015. számú KJE határozat. A vizsgált eljárás tárgya a harmadik országból jogszerűen érkezőkkel kapcsolatos eljárás. A jelen eljárásban az ügyfelek akik Magyarországra ún. harmadik országból, hatóság által megfelelően tájékoztatva, legálisan, a magyar jogszabályokat magukra nézve kötelezőként elismerve, az önkéntes jogkövetés hallgatólagos ígéretével, az itt tartózkodás, beilleszkedés céljával lépnek be. E határozat rögzítette, hogy amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselnie kell.

Az eltérő jogértelmezés az idegenrendészeti eljárásban a kérelmező által történő adatközlés tudatállapotának megítéléséből fakadt. A kérelem elbírálása során a kérelmező családi állapotára, élethelyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozó olyan adatokat közöl, amelyeknek ismerete alapján dönt a hatóság a tartózkodási engedély megadásáról vagy meghosszabbításáról. A hamis adatok, tények közlése a jogszabály értelmében az engedély megtagadását vagy visszavonását vonja maga után oly módon, hogy az egyik értelmezés szerint vizsgálni kell, hogy a kérelmező tudatában volt-e, hogy hamis adatot közöl, illetve tudnia kellett volna az adat valótlan voltáról. A közigazgatási eljárásban ugyanis ellenkező bizonyításáig az ügyfél részvételét az eljárásban jóhiszeműnek kell tekinteni. A szigorúbb álláspont szerint a jogalkotó objektív felelősségi alapon rendelkezett a hamis adatok és tények közlése esetén a szankció bevezetéséről. Ebben az esetben az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg. A hatóságnak további vizsgálódást nem kell tennie. A jogegységi tanács döntése során figyelembe vette az eljárás tárgyát képező ügyek általános társadalmi, emberi természetét, azt, hogy a migráció (népvándorlás) egyidős az emberiséggel, a lakóhely változtatás igénye éppen a megélhetés biztosítása okán a leggyakoribb. A külföldinek azonban - feltéve, hogy a befogadó országba a beilleszkedés céljával érkezik – minden időben számolnia kellett a célország befogadási hajlamát kifejező  jogszabályi előírásokkal. Ezek az ország szuverenitását szem előtt tartva kifejezik a többségi társadalom védelmét éppúgy, mint a külföldiek iránti toleranciát.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a fentieken túl figyelembe vette a 2004/38 EK Irányelvet, amelynek célja a csalások visszaszorítása és a befogadó ország védelme volt, valamint értékelte az Európai Bíróságnak a tárgykörrel kapcsolatos C-202/13 számú, úgynevezett McCarty ítéletet is.
A jogegységi tanács döntésénél figyelembe vette azt a tényt is, hogy az idegenrendészeti eljárásban történő bizonyítás, adatok hamis voltának feltárásával kapcsolatos tudatállapot megismerése szinte lehetetlen feladat elé állítja az eljáró szerveket, továbbá azt a tényt, hogy az eljárásra vonatkozó 2007. évi II. törvény a közigazgatási eljárásokról és szolgáltatásokról szóló törvénnyel szemben önállóan szabályoz eljárási kérdéseket, ezért az értelmezés során a közigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezések másodlagos jellegűek.

Tárgyalja a jogegységi határozat a kérelmező jövedelmével kapcsolatos adatok tisztázásának nehézségeit és körülményeit. Azt a tényt, hogy az adatközlő és munkáltatója az adatok tekintetében érdekellentétben állnak egymással.

A 2/2015. számú KJE határozat a Kúria honlapján teljes terjedelmében megtekinthető.

Budapest, 2015. július 20.

A Kúria Sajtótitkársága