Helységbérleti szerződés esetén a beruházások körében kötött megállapodás megszegésének jogkövetkezményei tárgyában hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. november 26.

Tájékoztató a Pfv.V.20.669/2020/8. számú ügyben hozott egyedi határozatról.

A felperes mint bérlő helyiségbérleti szerződést kötött az alperessel a kiemelt műemléki védelem alatt álló Citadella belső területén lévő vendéglátóegységekre és szállodára. A bérleti szerződésben a felek kikötötték, hogy a bérlő a bérleményben karbantartási, felújítási, átalakítási, korszerűsítési munkálatokat kizárólag a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával végezhet. Emellett az épületben végzendő bármely munkához az ingatlan műemléki jellege miatt az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyét is be kellett szerezni.

A felperes előzetes hozzájárulás és engedély nélkül végzett karbantartási, felújítási munkákat, majd – a bérleti szerződés megszűnése után is egy ideig birtokban tartva az ingatlant – a költségei elszámolását, megtérítését kérte az alperestől.

A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest 104.324.982 forint és kamatai felperes részére történő megfizetésére.

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. A Kúria megállapította, hogy miután a peres felek a szerződési szabadság elvének megfelelően megállapodtak a helyiségbérleti szerződésük keretében a karbantartási, felújítási munkák elvégzésének rendjében, a felperes pedig ennek megsértésével, engedély nélkül végzett munkálatokat, a költségének elszámolására sem az Ltv., sem a Ptk. alapján nem tarthat igényt.

Budapest, 2020. november 26.

A Kúria Sajtótitkársága