A felülvizsgálati kérelem befogadás megengedhetőségével kapcsolatos feltételeknek a Kp-ban nem szereplő elemmel való kiegészítése nem jogértelmezés, hanem bírói jogalkotás lenne

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. október 21.

Tájékoztató a Kúria Kfv.I.35.582/2019/2. számú ügyben hozott döntéséről.

Az elsőfokú adóhatóság, a 2015. 07. 01-2016. 06. 30. közötti időszakra folytatta le valamennyi adónemben a felperes bevallásainak utólagos ellenőrzését; ennek során egyebek mellett vizsgálták a felperes transzferár nyilvántartását. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes kizárólag transzferár körében előterjesztett keresetét. A felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta a jogerős ítéletet, a befogadhatóság körében részletes indokolást tett.

Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetősége fennáll, és emellett fennáll a a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 118.§ (1) a)-d) pontjaiban foglalta feltételek valamelyike. Álláspontja szerint egyértelműen fennáll annak lehetősége, hogy az ügy érdemében a jogerős ítélettől eltérő döntés szülessen. A részletes indokok körében a Kp. 118.§ (1) bekezdés d) pontjára hivatkozott.

A felperes a befogadhatóság indokai között a „Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez” című, a Complex jogtárhoz rendelt szövegnek a Kp. 118.§-ához fűzött magyarázatából idézett. A Kp. azonban sehol nem támaszt olyan követelményt, hogy „A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadhatja be, ha az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetősége fennáll, és emellett fennáll a Kp. 118. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek valamelyike.”. Téves az a megközelítés is, hogy „... hiába van például a felvetett jogkérdésnek különös súlya vagy társadalmi jelentősége, ha a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján az eltérő döntésnek az elvi lehetősége sem áll fenn, akkor a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be.” A megengedhetőség feltételeinek ilyen, a Kp.-ban nem szereplő elemmel való kiegészítése nem jogértelmezés, hanem az Alaptörvény 28. cikkével össze nem nem egyeztethető bírói jogalkotás lenne. Ezért a Kúria elvi lehetőség szintjén sem elemezte, hogy milyen határozat meghozatalára nyílna lehetősége. A befogadhatóság megengedhetőségét a Kúria kizárólag abban a körben vizsgálta, hogy alaposak-e a felperesnek a Kp. 118.§ (1) bekezdés d) pontjára alapított indokai, majd a vizsgálat alapján megtagadta a felülvizsgálati kérelem befogadását.

Budapest, 2019. október 21.

A Kúria Sajtótitkársága