Fedezetelvonó szerződések hatálytalanságának megállapítása iránti perben hozott döntést a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. július 18.

Tájékoztató a Pfv.VI.21.236/2018. számú, egyedi ügyben hozott határozatról.

A 2002-ben indult, többszöri felfüggesztést követően befejezett perben a Kúria a támadott szerződések felperessel szembeni hatálytalanságát megállapító jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes azért indított eljárást, mert amikor feltehetővé vált, hogy a bíróság az I. rendű alperest a javára jelentős összeg megfizetésére fogja kötelezni, akkor az I. rendű alperes a tulajdonában álló ingatlant áron alul eladta testvérének, a II. rendű alperesnek, aki az ingatlant utóbb továbbajándékozta az édesanyjuknak a III. rendű alperesnek. A Kúria a felülvizsgálati ügyben meghozott ítéletében kifejtette, hogy a lefolytatott széleskörű bizonyítási eljárás ellenére – a felperes vitatásával szemben – az alperesek nem tudták bizonyítani, hogy a vitatott szerződés megkötésekor az adós I. rendű alperesnek más, a felperes követelésére fedezetet nyújtó vagyona lett volna. Az I. és II. rendű alperesek testvérek, ezért a perben irányadó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 203. § (2) bekezdése szerint a köztük létrejött jogügyletben az ingyenességet és a rosszhiszeműséget vélelmezni kellett. A törvényi vélelmet az alperesek nem tudták megdönteni annak ellenére, hogy hivatkozásuknak megfelelően önmagában a vételár beszámítással történt részbeni kiegyenlítése valóban nem igazolta a rosszhiszeműségüket. A testvérek közti szerződés hatálytalansága folytán megállapítható volt a II. rendű alperes és az édesanyja, a III. rendű alperes közötti ajándékozási szerződés fedezetelvonó jellege is, valamint az, hogy az elidegenített ingatlan forgalmi értékének erejéig a II. rendű alperes – a III. rendű alperessel egyetemlegesen – a saját vagyonával is köteles helytállni.

Budapest, 2019. július 18.

A Kúria Sajtótitkársága