Ellentételezési díj és kamatainak megfizetése tárgyában hozott döntést a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. május 6.

Tájékoztató a Pfv.V.20.195/2019/4. számú egyedi ügyben.
A felperes közszolgáltatási szerződés alapján autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi közforgalmú személyszállítás szolgáltatást nyújtott az alperesi önkormányzat részére. A szerződés értelmében a szolgáltató a bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett költségei és méltányos nyeresége érdekében ellentételezésre volt jogosult, amelyet az alperesi önkormányzat évente határozhatott meg, azonban az alperes a 2012-2016. években nem döntött az ellentételezés összegeiről.
A felperes keresetében a fenti időszakra összesen 1.199.523.000 forint ellentételezés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperes – egyebek mellett – arra hivatkozott, hogy a felek szerződése több ponton (így az ellentételezés számítási módja tekintetében is) eltér a közvetlenül alkalmazandó 1370/2007. EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény (Sztv.) előírásaitól, ezért a szerződés érvénytelen.
A bíróság jogerős ítéletében a lefolytatott szakértői bizonyítás alapján a kereset szerint marasztalta az alperest.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Határozata indokolásában – egyebek mellett – rámutatott, hogy önmagában az ellentételezés számítási módjának a felek szerződésében a Rendelettől eltérő meghatározása – amely az ellentételezés összegére a kirendelt könyvszakértő aggálytalan véleménye alapján nem volt hatással –, nem teszi a felek szerződését érvénytelenné. Kiemelte, hogy a Rendelet és az Sztv. – mint más jogági szabály – megsértése polgári jogi szempontból csak akkor eredményezi a szerződés érvénytelenségét, ha az adott szabály kifejezetten rögzíti, hogy megsértése a szerződés érvénytelenségét is okozza, vagy ha ezen jogalkotói szándék a jogszabály értelmezéséből, illetve az egyéb körülményekből nyilvánvaló módon megállapítható. A Rendelet és az Sztv. azonban ilyen jogkövetkezményt nem fűz a bennük foglalt jogi norma megsértéséhez, és ilyen tartalmú jogalkotói szándék sem állapítható meg.

Budapest, 2019. május 6.

A Kúria Sajtótitkársága