Tájékoztató a Pfv.III.21.447/2019/6. számú, különös munkaigényű perben hozott határozatról.
Az alperes a felpereseknek – a perindítás után elhunyt – hozzátartozóján a nyombélben talált elváltozás miatt, annak eltávolítása érdekében műtéti beavatkozással gyomoreltávolítást végzett, mert a feltárást követő kórszövettani vizsgálat eredménye rosszindulatú daganatsejtek jelenlétét igazolta. A később elvégzett vizsgálat alapján azonban csupán fekélyt állapítottak meg.
A felperesek keresetükben – a hozzátartójuk perbeli jogutódaiként – az alperes vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérték.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztató jogerős ítéletével a keresetnek nagyobb részben helyt adott. A szakértői bizonyítás eredménye alapján egyértelműen megállapítható orvosszakmai hibát abban jelölte meg, hogy a sebész a műtéti beavatkozás során egyetlen mintát küldött fagyasztásos vizsgálatra, a patológus pedig nem észlelte a diagnózishoz megfelelő mennyiségű minta hiányát, és a kórismézéshez szükséges festés elvégzését is elmulasztotta. Kiemelte, hogy bár önmagában a diagnosztikai hiba a kártérítési felelősséget nem alapozza meg, de az adott esetben az alperes nem tett meg mindent annak elkerülése, vagyis a gyomorban talált fekélyes elváltozás okának pontos diagnosztizálása érdekében.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperes által a felpereseknek fizetendő marasztalás összegét leszállította, egyebekben a per főtárgya tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy – a következetes bírói gyakorlatnak megfelelően – az alperesnek a felelősség alóli mentesüléséhez azt kellett volna bizonyítania: a helyes diagnózis felállítása érdekében megtett minden, a szakmai szabályai szerint indokolt intézkedést, illetve tevékenysége az elvárható gondosság követelményének is megfelelt. Ebben a körben volt döntő jelentősége a mintavétel helyességének, amit a szakértői vélemény cáfolt. Mivel pedig a szakértői vélemény aggálymentesnek minősült, az az alperes állított hibákban nem szenvedett, ezért a másodfokú bíróság azt helyesen fogadta az ítélkezése alapjául.
Budapest, 2020. december 3.
A Kúria Sajtótitkársága