Dr. Darák Péter találkozója az osztrák legfőbb ügyésszel

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. november 6.
Város: 
Budapest
Helyszín: 
Kúria

A Kúria elnöke 2012. november 5-én udvariassági látogatáson hivatalában fogadta Eugen Fabrizy-t,  Ausztria legfőbb ügyészét és két helyettesét.

A megbeszélésen jelen volt Dr. Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze, Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, és Dr. Erőss Mónika főtitkár is.

Ernst Eugen Fabrizy arról kért tájékoztatást, hogy a közelmúltban történtek-e változások a Kúria hatásköreit illetően a büntető ítélkezés terén.

Válaszában Dr. Darák Péter kifejtette: büntetőügyekben a Kúria hatáskörei nem változtak, ugyanakkor új eszközök állnak rendelkezésére a joggyakorlat egésze, így a büntető ítélkezés egységének biztosításához is. Ezek közül az egyik lényeges változás a Kúria által kiválasztott és közzétett határozatok köre. 2012. január 1-jétől alsóbb fokú bíróságok döntéseit is elvi döntésként tehetők közzé – ennek hatása az, hogy e döntések is a Kúria elvi határozatai rangjára emelkednek, azaz a Kúria bármely ítélkező tanácsa csak jogegységi eljárás lefolytatása esetén térhet el tőlük. A másik új eszköz a joggyakorlat-elemző csoportok felállítása, amelyekben nem csupán bírák, hanem más jogi szakemberek is részt vehetnek.

Dr. Kónya István elnökhelyettes  a büntető ítélkezésről szólva elmondta, hogy Magyarország legfőbb ügyésze is komoly részt vállal a Kúria működésében, mind az ítélkező, mind pedig az elvi irányító tevékenységben. A Kúria feladatai közé tartozik az aktív ítélkező tevékenység, amelynek elsősorban a felülvizsgálati eljárások lefolytatásával tesz eleget; valamint - az Alaptörvényben is rögzített feladatkör - az ítélkezés egységének biztosítása. E tevékenység legmagasabb szintű megnyilvánulása a jogegységi eljárás: amit a Kúria jogegységi határozatban kimond, az minden magyar bíróságra kötelező.

Szólt arról is, hogy büntetőügyekben a 2012. évben felállított elemző csoport a hatályon kívül helyezési gyakorlatot vizsgálta. A csoport munkájában részt vett Király Tibor professzor, akadémikus, továbbá Erdei Árpád (az Alkotmánybíróság volt elnökhelyettese) és Bencze Mátyás docens is. Az ő feladatuk a készülő szakmai anyag tudományos szempontú vizsgálata, a jogtörténeti áttekintés és a nemzetközi kitekintés eszközeivel jelentős tudományos értéket adtak hozzá a vizsgálat eredményéhez. A teljes írásos anyag 2013 januárjában lesz elérhető.

A tájékoztatásra reagálva Ernst Eugen Fabrizy ismertette az osztrák rendszerben alkalmazott jogegységi eszközt, az ún. semmisségi panaszt, amelyet a Legfőbb Ügyész nyújthat be bármilyen bírói határozat ellen. A semmisségi panasszal támadott bírói határozat jogszerűségéről az osztrák Legfelsőbb Bíróság dönt – de sohasem dönthet a terhelt hátrányára. Évente kb. 500 esetben érkezik semmisségi panasz iránti indítvány, ebből kb. 150 esetben nyújt be a legfőbb ügyész semmisségi panaszt. A Legfelsőbb Bíróságon 5 büntetőjogi tanács (5 bíró jár el a tanácsokban) működik.
Ha a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai között mutatkozik eltérés, akkor egy kibővített tanács dönt az adott kérdésben – e döntéstől azután csak egy ugyanilyen kibővített tanács döntése alapján lehet eltérni.

Kónya István elnökhelyettes ismertette a Kúria ítélkező és jogegységi tanácsainak összetételét és a Legfőbb Ügyész jogosultságai kapcsán szólt a törvényességi óvás és a felülvizsgálati indítvány benyújtásának jogát. A jogegység tekintetében kifejtette, hogy ellentétes ítélkezési gyakorlat tapasztalása esetén a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetői, valamint az ítélőtáblák kollégiumvezetői kezdeményezhetnek jogegységi eljárást. A kezdeményezés alapján a jogegységi eljárás lefolytatása kötelező. A jogegységi tanács megvizsgálja az indítványt, és ha az ítélkezés egysége vagy a joggyakorlat fejlesztése érdekében szükségesnek tartja, jogegységi határozatot hoz és 15 napon belül közzéteszi azt a Magyar Közlönyben. A jogegységi határozat a közzétételtől kezdve minden bíróságra kötelező. Ha a jogegységi tanács szerint az adott kérdésben nem szükséges jogegységi határozat hozatala, vagy a kérdés jogalkotási hatáskörbe tartozik, végzést hoz a határozathozatal mellőzéséről.

A Kúria Elnöke a Legfőbb Ügyészség és a Kúria együttműködése kapcsán elmondta, hogy Magyarország legfőbb ügyésze (tanácskozási joggal) részt vesz a kollégiumvezetők országos tanácskozásán, a joggyakorlat-elemző csoportok témajavaslatainak meghatározásában, tanulmányait pedig a bírósági vezetők szakmai ülésein megtárgyalják. Elnök úr hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás másik fontos tényezőjével, az ügyvédséggel is folyamatos a szakmai együttműködés.

A megbeszélés végén Dr. Darák Péter reményét fejezte ki, hogy 2013 májusában – amikor Prof. Dr. Eckart Ratz, az osztrák Legfelsőbb Bíróság elnökének meghívására Bécsbe látogat – a most megkezdett párbeszéd folytatódhat.

Budapest, 2012. november 6.

A Kúria Sajtótitkársága