A csatlakozó fellebbezés megengedhetősége és a beszámítási kifogás jogi természete

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. július 13.

Tájékoztató a Pfv.V.21.331/2019. számú ügyben hozott egyedi határozatról.
A Kúria a peres felek közötti összetett, vegyes jogviszonyban a felperes által érvényesített vállalkozói díjkövetelés és az alperesek ezzel szemben előterjesztett beszámítási kifogásai alapján hozott jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelem alapján járt el.
Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában megállapította, hogy a felperesnek 73.043.047 összegű vállalkozói díj nem került megfizetésre, azonban alaposnak ítélte az alperesek beszámítási kifogását, ezért a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése, valamint az I. és II. rendű alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárva jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletet részben megváltoztatta, kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 70.996.968 forintot és késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes vállalkozói díjkövetelése összesen 128.792.527 forint amelyből a II. rendű alperes 55.749.480 forintot teljesített. A fennmaradó 73.043.047 forint vállalkozói díjköveteléssel szemben számolandó el 2.046.079 forint összegű értékcsökkenés és javítási költség, így a felperest megillető vállalkozói díj 70.996.968 forint és ennek a számla kiállításától számított késedelmi kamata.
A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felperesi felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának elsősorban eljárásjogi kérdésekben kellett határoznia. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy miután az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletet hozott, a felperes fellebbezése a per főtárgyát érintette, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az I. és II. rendű alperesek egyetemleges marasztalását kérte. A kereseti kérelemmel szemben előterjesztett beszámítási kifogásra vonatkozó ítéleti indokolást támadó fellebbezés nem volt elválasztható a per főtárgyától, ezért az I. és II. rendű alperes csatlakozó fellebbezése megengedett volt.
Téves az a felülvizsgálati hivatkozás, hogy a felperes keresetének alaposságáról született döntés, és emellett a bíróságnak a beszámítási kifogás tárgyában önálló döntést kellett hozni. Miután a beszámítási kifogás a keresettel szembeni védekezés egyik eszközeként a kereset elutasítását célzó perjogi eszköz, így a per főtárgyában való döntés során szükséges mérlegelni e kifogás alaposságát. A bíróság ítéletében csak az önálló igényérvényesítési eszközzel (a keresettel) érvényesített követelés fennállásáról dönt. Mivel a beszámítási kifogás nem ilyen önálló igényérvényesítési eszköz – döntően ebben tér el a viszontkereseti kérelemtől –, így az ítélet rendelkező része nem tartalmazhatja a beszámítási kifogás elutasítását.

Budapest, 2020. július 13.

A Kúria Sajtótitkársága