A budapesti West Balkán szórakozóhelyen történ tragédia kapcsán hozott közbenső ítéletet a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. november 27.

Tájékoztató a Kúria Pfv.III.21.266/2018. számú elvi ügyében meghozott közbenső ítéletéről.

Az I. rendű alperes ügyvezetője volt annak a gazdasági társaságnak, amely 2011. január 15-én bérbe adta az egyik budapesti szórakozóhelyet egy aznap éjszaka kezdődő, másnap reggelig tartó zenés-táncos rendezvény lebonyolításához. A rendezvény megkezdése után a második emeleten kialakított ruhatár előtt a folyosón és a lépcsőn tumultus alakult ki. Az összetorlódott tömegben fulladás következtében három személy életét vesztette.

A tragédia miatt indult büntetőügyben a bíróság – mások mellett – az I. alperest bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében és szabadságvesztés büntetésre ítélte. A halálos eredményhez vezető bűncselekmény elkövetésében az I. rendű alperes büntetőjogi felelősségét azért állapították meg, mert a rendezvény szervezésében személyesen is részt vett, a rendezvény megvalósításában maga is tevékenykedett.

Az elhunyt személyek hozzátartozói keresetükben nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti igényt érvényesítettek – mások mellett – az I. rendű alperessel szemben.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az I-VIII. rendű alperesek jogellenes magatartása nem áll közvetlen okozati összefüggésben a felperesek hozzátartozóinak halálával. Az I. rendű alperes magatartásának a káreseménnyel fennálló okozati összefüggése olyan mértékben eshetőleges, ami az I. rendű alperes kártérítési felelősségét nem alapozza meg.

A másodfokú bíróság jogerős közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet az I-IV. rendű alperesek vonatkozásában megváltoztatta és kártérítési felelősségüket megállapította. Rámutatott: amennyiben a bűncselekmény törvényi tényállási eleme valamely eredmény bekövetkezése, a bűncselekmény vagyoni következményeinek levonása iránti perben eljáró bíróság nem állapíthatja meg az okozati összefüggés hiányát az elítélt magatartása és az eredmény bekövetkezése között.

A jogerős közbenső ítélet ellen felülvizsgálattal élő I. rendű alperes a jogerős ítélet rá vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Kúria közbenső ítéletével a jogerős közbenső ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartotta.

Rámutatott, hogy a polgári perben eljáró bíróságot a bűncselekmény elkövetését megállapító büntetőbírói határozat köti. A polgári bíróság nem térhet el a bűnösség kérdésében elfoglalt állásponttól, azzal ellentétesen nem juthat arra a következtetésre, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekménye akkor valósul meg, ha az eredmény – jelen esetben más személy halála – bekövetkezik. E bűncselekményért a büntetőjogi felelősség tehát akkor áll fenn, ha a foglalkozási szabályok megszegése mellett a szabályszegés és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés is megállapítható. Ezt a büntető ügyben eljáró bíróság vizsgálta és az okozati összefüggést fennállónak ítélte meg, amikor az I. rendű alperes bűnösségéről döntött.

Ebből következően, amennyiben az elítélt bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelynek tényállási eleme az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés megléte, a polgári perben a jogellenes magatartás és a beállt eredmény közötti okozati összefüggés fennállása már nem vitatható.

Budapest, 2019. november 27.

A Kúria Sajtótitkársága