A magyar bírói szervezet a 2021-es, a 2022-es és a 2023-as esztendőkben olyan kiemelt történelmi évfordulókra emlékezik, mint az Országbírói Értekezlet (1861), a II. András király által kiadott Aranybulla (1222), illetve a Magyar Királyi Curia mint állandóan működő legfelsőbb bíróság felállítása (1723).
A jeles történelmi évfordulók mind arra emlékeztetnek bennünket, hogy a történeti alkotmányunkból a mai napig táplálkozó alkotmányos önazonosságunk szerves részét képező bírói függetlenség garanciái nem újkeletűek, követelményei a magyar igazságszolgáltatásban többszázéves múltra tekintenek vissza.
Mivel az utóbbi években az igazságszolgáltatás és különösen is a bírói függetlenség kérdése a legkülönbözőbb viták középpontjába került, a Kúria kiemelt figyelmet fordít a bírói függetlenség elemeinek, tradícióinak, kihívásainak feltárására, nemzetközi összehasonlítására. Az e témában elmúlt évben indított önálló kutatás a jogtörténeti háttér mellett a bíróságok és a felsőbíróság igazgatásának mai európai modelljeire, azok sajátosságaira koncentrált, eredményeit 2023. március 23-án nemzetközi konferencia keretében tártuk a szakmai közönség elé.
A konferenciát a Kúria elnöke nyitotta meg. Dr. Varga Zs. András professzor rövid történeti áttekintést adott a bírák ítélkezési és igazgatási függetlenségének alapját biztosító hazai és európai jogszabályok keletkezéséről és a jogdogmatikai gondolkodás századokon átívelő fejlődéséről. Beszédében hangsúlyozta: Magyarországon a bírói függetlenség az Alaptörvényen alapul, hiszen ez kapcsolta vissza a magyar jogállamot történeti alkotmányunk vívmányainak megszakadt sorába. Kiemelte: „..a függetlenség nem a bíróságokért önmagukért van, hanem a törvényhozó hatalom által hozott törvények érvényesítése (objektív oldal) és a törvényekben biztosított alanyi jogok megvédése (szubjektív oldal) érdekében. A függetlenség tehát alkotmányos célhoz kapcsolódik, nemcsak valamitől, hanem valami érdekében független az igazságszolgáltatás.”
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter felvezető előadásában a bírókat várvédőkhöz hasonlította, akik „a demokrácia, a jogállam és az alkotmányosság, végső soron nemzetünk erődjét védik. Esküjükkel a jogviták pártatlan elbírálása, az alkotmány és az alkotmányos rend elfogulatlan védelme, az igazság szolgálata mellett kötelezik el magukat.” A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének alapvető biztosítékai magas szinten érvényesülnek hazánkban. A folyamatban levő igazságügyi reform kapcsán kiemelte: az Igazságügyi Minisztérium törekszik arra, hogy megfelelő kompromisszum jöjjön létre az uniós elvárások teljesítése, az uniós források lehívhatósága és a magyar igazságszolgáltatási rendszer működőképességének, a magyar bírák független és pártatlan ítélkezési feltételeinek megőrzése érdekében.
A konferencia programja az országonként változatos képet mutató nemzetközi példák ismertetésével indult: dr. sc. Dalibor Čepulo, a Zágrábi Egyetem professzora nyújtott betekintést a horvát modellbe, majd dr. Gerald Kohl, a Bécsi Egyetem professzora beszélt az osztrák bírói függetlenség fejlődéséről. Dr. Christian Hillgruber, a Bonni Egyetem professzora áttekintést adott a bírók függetlenségének, kinevezésének vagy megválasztásának tapasztalatairól német és európai szemszögből. A konferencia nemzetközi blokkját a Velencei Bizottság és jogállamisági követelményrendszeréről tartott előadásával dr. Joanna Lemańska habilitált docens, a Lengyel Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Rendkívüli Felülvizsgálati és Közjogi Kollégiumot vezető elnöke zárta.
A magyar modell történeti fejlődését a kezdetektől a rendszerváltozásig dr. Liktor Zoltán, a Kúria főtanácsadója, Bódiné dr. Beliznai Kinga, az ELTE tanszékvezető docense és dr. Peres Zsuzsanna, az NKE docense mutatta be.
Dr. Balogh Judit, a Debreceni Egyetem docense a bírói függetlenség tartalmát és garanciáit az Alaptörvény elfogadásáig alakító tényezőket vázolta fel előadásában, míg dr. Simonné dr. Gombos Katalin, az NKE tanszékvezető professzora, a Kúria tanácselnöke a bírói függetlenség uniós jogi kérdéseiből adott ízelítőt, az Európai Unió Bíróságának gyakorlata tükrében. Dr. Cservák Csaba, a KRE tanszékvezető egyetemi tanárának előadása ugyanezt a kérdést az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában vizsgálta meg.
A legfelsőbb bírói fórumok kitüntetett szerepének hatásáról az igazgatásban dr. Hajas Barnabás a PPKE docense, a Kúria bírája, míg a jogegység biztosítását érintő nemzetközi elvárásokról dr. Berkes Lilla, a PPKE docense tartott előadást.
Dr. Patyi András professzor, a Kúria elnökhelyettese zárszavában részletgazdag történelmi freskónak nevezte azt a képet, amely a bírói függetlenségről, annak hazai és külföldi fejlődéséről, kihívásairól rajzolódott ki a konferencia végére. Az elhangzott előadások legfontosabb üzeneteként emelte ki: a bírák egyéni függetlensége áll a bíróságok függetlenségéről szóló minden előírás középpontjában, ezért a szervezeti függetlenség összetett megoldásainak ezt kell szolgálnia „azért, hogy sem rokonszenv, sem ellenszenv, sem hála vagy gyűlölet a bíró kezében ne ingathassa meg azt a mérleget, amelynek irányt csak a törvény és az igazság szabhat.”
A nyilvánosság tájékoztatása érdekében a konferencia programját valós időben közvetítettük a Kúria tárgyalótermi folyosóján elhelyezett kivetítőn, így azon a Díszteremben zajló rendezvényt az épületben tartózkodó, tárgyalásra érkező polgárok is figyelemmel kísérhették. Az előadásokat rögzítettük, azok hamarosan megtekinthetők lesznek a Kúria Média youtube csatornáján.
Budapest, 2023. március 24.
A Kúria Kommunikációs Osztálya
