Az Európai Bizottság 2024. évi jogállamisági jelentése magyarországi országfejezetének igazságszolgáltatással foglalkozó része bevezetőjében rögzíti, hogy a 2023. évi igazságügyi reform végrehajtása még folyamatban van. Kiemeli, hogy az Országos Bírói Tanács új, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatalmának kiegyensúlyozására biztosított hatásköreit gyakorolja. Rámutat arra, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmekre vonatkozó szabályokat az uniós jog követelményeivel összhangban pontosították, továbbá hogy javult a Kúria ügyelosztási rendszerének átláthatósága.
A Kúria ügyelosztási gyakorlatára vonatkozó pozitív megállapításokon túl a jelentés – a korábbi évek jelentéseiben tapasztalhatókhoz hasonlóan – számos hibás következtetést, téves megállapítást és rosszindulatú megjegyzést is tartalmaz a Kúria vonatkozásában, elsősorban a jelentés összeállításában közreműködő nemkormányzati szervezetek által adott félrevezető információkra alapozva.
Ezek sorába tartozik az, hogy a jelentés úgy állítja be a Kúria ügyelosztási rendjének 2023. július 16-i módosítását, mint a 2023. júniusi jogalkotási reformra tekintettel szükségszerűen bekövetkezett lépést, holott a reform nem kellett, hogy kiváltsa az ügyelosztási rend módosítását, mivel az már korábban is megfelelt a jogszabálymódosításban megfogalmazott követelményeknek. Újdonságot csak a naplófájlok nyilvánosságra hozatala jelent.
Ugyancsak téves a jelentésnek az a megállapítása, hogy a vonatkozó miniszteri rendelet következtében 2024. február 6-tól érhetők el a Kúria honlapján azok a naplófájlok, amelyek megkönnyítik bárki számára, hogy ellenőrizhesse az ügyelosztási rend alkalmazásának szabályosságát. Erre az ellenőrzésre a Kúria honlapján már 2023. június 1. óta elérhető naplófájlok bárki számára lehetőséget biztosítottak.
A jelentés elkészítésében közreműködő egyes érdekelt felek a Kúria Közigazgatási Kollégiuma II. tanácsának az átszervezését minden alapot nélkülözően – arra az állítólagos feltételezésükre hivatkozva, hogy ez a tanács hozott olyan döntéseket, amelyek a kormány számára előnytelenek voltak – önkényesnek minősítették. Ez tényszerűen, a jelentésben részletesen kifejtettek alapján (az átszervezés nemcsak ezt a tanácsot érintette és kizárólag objektív okai voltak) is cáfolható, sőt az is megállapítható, hogy az ügyelosztási rend módosítását a kollégiumok bírói túlnyomó többséggel fogadták el. Amennyiben az érdekelt felek megállapításai igazak lennének, ez azt jelentené, hogy a Közigazgatási Kollégium II. tanácsa nem a jogszabályok alapján, hanem politikai alapon döntött az egyes ügyekben. Ez önmagában is fegyelmi eljárást eredményezett volna, ezért a Kúria reméli, hogy az „érdekelt fél” (Kovács Ágnes) által feltételezett elfogultság csak és kizárólag az ő vágyálma. Arról nincs tudomásunk, hogy az Országos Bírói Tanács ezt a kérdést vizsgálta volna, mivel nem is tartozik a hatáskörébe. A MABIE érdeklődéséről szintén nincs tudomásunk.
Alaptalan, ezért nem vehető komolyan az érdekelt feleknek az a kritikai megjegyzése is, hogy a Kúria elnökének 2024. februári döntése a Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok folyóirat kiadásának felfüggesztéséről visszatartó hatással lehetett a bírókra a döntéseik tartalmára vonatkozóan. A felfüggesztés maga csak egy hétvégéig tartott (péntektől hétfő délig), amelynek oka egy sajtótermék bizonytalan feltételezése volt, miszerint a folyóirat kiadásának nemkívánatos hatása volt arra a folyamatra, amely a köztársasági elnök lemondásához vezetett. Az ehhez kapcsolódó vizsgálat eredménye bárki számára elérhető a Kúria honlapján.
Budapest, 2024. július 25.
A Kúria Kommunikációs Osztálya