Tájékoztató a Kúria Kfv.VI.38.250/2018. számú építési tárgyú egyedi ügyben 2019. szeptember 25-én hozott döntéséről.
Előzmények
Az elsőfokú építésügyi hatóság fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett határozatában az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó) és társa kérelmére építési engedélyt adott egy lakóépület felépítésére. Az építkezés során derült ki, hogy az engedélyezési terven számszaki eltérés mutatkozik az építmény abszolút magassága körében. Az elsőfokú hatóság az építési engedélyt határozatában a beavatkozó kérelmére oly módon javította ki, hogy az abszolút magasság 285 méter helyett 286,25 méter. A felperes, mint az építkezéssel érintett szomszédos ingatlan tulajdonosa egyrészt jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a kijavító döntéssel szemben, másrészt építésfelügyeleti eljárást kezdeményezett.
Az első eljárási rendben a Kúria végzésében megállapította, hogy az építési engedélyben szereplő magassági alapadat megváltoztatása kijavítási eljárás keretében jogszabálysértő, a kérelem ténylegesen az építési engedély módosítására irányul. Az építésfelügyeleti eljárás során hozott első- és másodfokú hatósági döntéseket a felperes keresettel támadta, míg az elsőfokú ítélettel szemben a beavatkozó terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Kúria ítéletében rögzítette, hogy a beavatkozó a jogerős építési tervtől eltérő kiviteli tervet készített, majd ezt követően visszamenőlegesen a kiviteli tervhez igyekezett igazítani az építési tervdokumentációt. Az építtető a jogerős engedélyben foglaltaktól eltérően építkezett.
Az elsőfokú építési hatóság a beavatkozó kérelmére a használatbavételi engedélyt feltételekkel megadta, amely döntést a felperes fellebbezését elbíráló alperesi másodfokú hatóság helybenhagyott.
A felperes keresettel támadta a jogerős építési engedélyt kijavító elsőfokú határozatot és a használatbavételi engedélyt kiadó döntést.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a kijavításról szóló határozatot – új eljárásra kötelezés nélkül – hatályon kívül helyezte, míg a használatbavételi engedélyt kiadó döntést az elsőfokú döntésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy egyrészt a Kúria végzésére figyelemmel a jogerős építési engedély kijavítása a magassági alapadat körében nem lehetséges. Miután az épület megvalósult, ezért az építési engedély módosításának már nincs helye. Másrészt a Kúria ítéletéből egyértelmű, hogy a tervtől eltérő kivitelezés történt, vagyis használatbavételi engedély csak akkor adható ki, hogy az épület fennmaradási engedéllyel rendelkezik. Az új eljárásra előírta a hatóság részére a fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatását.
A kúriai döntés indokolásának összefoglalója
A Kúria elbírálva a beavatkozó által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a jogerős elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Mindenben egyetértett az ítéletben foglaltakkal és hangsúlyozta, a korábbi kúriai döntések jelen eljárásban is irányadók, az építési engedély kijavításának nincs helye, fennmaradási engedély nélkül nem adható ki használatbavételi engedély.
Budapest, 2019. szeptember 30.
A Kúria Sajtótitkársága