Az arra nem jogosulttól származó speciális illetékességi szabály alkalmazása iránti indítvány elbírálása

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. február 12.

Tájékoztató a Kúria Bkk.I.85/2020. számú jelentős ügyben 2020. január 30-án hozott határozatáról:

Az elítélt az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekre hivatkozással a büntetés-végrehajtási intézethez intézett – 2018. április 5. napján kelt és ugyanaznap érkezett – beadványában kártalanítási igényt terjesztett elő az általa 2016. március 22. napjától 2016. május 23. napjáig, illetve 2017. február 7. napjától 2017. február 27. napjáig és 2017. március 7. napjától 2017. április 12. napjáig az e bv. intézetben, továbbá a 2016. augusztus 2. napjától 2016. május 23. napjáig, a 2016. május 30. napjától 2016. december 7. napjáig, a 2017. február 7. napjától 2017. február  27. napjáig és  a 2017. március 7. napjától 2017. április 12. napjáig a fiatalkorúak bv. intézetében,  valamint a 2016. február 18. napjától 2016. március 21. napjáig, a 2016. május 23. napjától 2016. május 30. napjáig és 2017. február 27. napjától 2017. március 6. napjáig a J. Megyei Bv. Intézetben töltött fogvatartásának időszakára.
A T.-i Országos Bv. Intézet a beadványt – a terhelt panaszát elbíráló parancsnoki határozattal együtt – 2018. május 25. napján küldte meg a B. K. Törvényszék Bv.  Csoportjának elbírálás céljából.
A B. K. Törvényszék Bv. Csoportjának bv. bírája a 2019. április 4. napján iratok alapján meghozott és 2019. október 18. napján véglegessé vált végzésével megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet áttette az Ny.-i Törvényszék Bv. Csoportjához azzal az indokkal, hogy a terhelt időközben szabadult a szabadságvesztésből és védője kérelmet terjesztett elő aziránt, hogy a terhelt tartózkodási helyének megfelelő törvényszék bv. csoportja járjon el [Bv.tv. 70/A § (6) bekezdés].  
Az Ny.-i Törvényszék Bv. Csoportjának bv. titkára a 2019. november 18. napján iratok alapján meghozott és 2019. december hó 13. napján véglegessé vált végzésével megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Kúriához felterjesztette.  Ezt azzal indokolta, hogy a T.-i Országos Bv. Intézet 2019. március 14-én ugyan szabadította a terheltet és arra jogosulttól származó kérelem nincs ettől eltérő illetékesség alkalmazására [Bv.tv. 70/A § (6) bekezdés], ugyanis a terhelt tartózkodási helyére hivatkozva ezirányú kérelmet előterjesztő ügyvéd meghatalmazást sem írásban, sem elektronikusan nem csatolt. 

A Kúria a két törvényszék között kialakult negatív illetékességi összeütközés folytán a terhelt alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási ügyében a B. K. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportját jelölte ki. 
Végzésében rámutatott, hogy a kártalanítás iránti büntetés-végrehajtási ügyben az eljáró bv. bíró illetékességét az alapozza meg, hogy a kártalanítási igény elbírálásakor melyik bv. intézet hajtja végre a büntetést (BH 2017.399.).
A főszabály szerint a bv. bírói eljárásokat – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes bv.  bv. bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják [Bv.tv. 50. § (2) bekezdés]. Ellenben, ha az elítélt szabadult, az eljárást a szabadítást végző bv. intézet székhelye szerint illetékes bv. bíró folytatja le, de az elítélt vagy a védő ilyen irányú külön kérelmére az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. bíró jár el [Bv.tv. 70/A § (6) bekezdés].
Miután a terhelt 2018. április 5-én nyújtotta be a kártalanítás iránti kérelmét az őt aktuálisan fogvatartó T.-i Országos Bv. Intézethez, s ugyaninnen szabadult 2019. március 14-én, e bv. intézet székhelye szerinti bv. bíró vált illetékessé az aktuális fogvatartás, és maradt illetékes a szabadítás folytán. 
A már szabadult terhelt jogi képviselőjeként fellépő  ügyvéd – meghatalmazás csatolása nélkül – 2019. április 2. napján terjesztett elő kérelmet az ügynek a terhelt tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoporthoz történő áttételére. A B. K. Törvényszék Bv. Csoportja anélkül rendelkezett az áttételről, hogy vizsgálta volna: a jogi képviselő kártalanítás iránti kérelme joghatályos-e. Büntetés-végrehajtási ügyben a meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az eljáró bírósághoz (ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz) benyújtották [Be. 45. § (2) bekezdés]. Az elektronikus (...)  rendelkezési nyilvántartásban (…) a védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes; a rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró bíróságnak (ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak) történő bejelentéstől hatályos [uo.(3) bekezdés]. Miután az ügyvéd írásbeli meghatalmazást nem nyújtott be, s az elektronikus rendelkezési nyilvántartásban sem került rögzítésre, arra nem jogosultként lépett fel, ekként kérelme nem joghatályos az illetékességet érintően sem.   
Egyértelmű immár a gyakorlat – a törvény helyes értelmezése alapján – annak megítélésében, hogy a már kitöltött szabadságvesztésre (értelemszerűen fogvatartásra) vonatkozó alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény elbírálására a szabadító bv.  intézet székhelye szerinti bv. bíró az illetékes (BH 2019.104.). A jelen esetben a terhelt mind a kérelem előterjesztésekor, mind 2019. március 14-én történt szabadításakor a T.-i Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben tartózkodott és a Bv.tv. 70/A § (6) bekezdése szerinti speciális illetékességi szabály alkalmazása iránt arra jogosulttól indítvány nem érkezett.  

Budapest, 2020. február 12.

A  Kúria  Sajtótitkársága