Az adóhatóság (alperes) határozatában kötelezte az adóraktári engedéllyel rendelkező felperest jövedéki adóhiány, adóbírság, és késedelmi pótlék megfizetésére. Érdemi döntését azzal indokolta, hogy a felperes öt szállítmány esetén nem mentesült az adó megállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, mert az ugyancsak adóraktári engedélyes Kft. adóraktárába a jövedéki termékek ténylegesen nem kerültek betárolásra. Hivatkozott arra is, hogy a felperes nem járt el kellő körültekintéssel, tudnia kellett a szállítással, betárolással kapcsolatos okmányok, bizonylatok valótlan tartalmáról.
A Kúria hatályon kívül helyezte a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet, az alperes határozatát és a következőkre mutatott rá:
A jövedéki termékek szállítására a jövedéki adóról adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) és a 2008/118/EK irányelv szerinti szállítási okmányok felhasználásával került sor, ezek az uniós számítógépes rendszeren (EMCS-n) keresztül valósultak meg. A vámhatóság minden esetben egyedi adminisztratív kóddal látta el a szállítmányokat, és a Kft. az EMCS-n keresztül igazolta vissza ezek betárolását. A felperes az átvételi elismervényeken túl, a fuvarozások befejezését követően minden szállítmány esetében beszerezte a szállítóleveleket, a címzett adóraktár engedélyese által aláírt fuvarleveleket, bizonylatokat.
A Jöt. 17. § (1) bekezdése alapján a jövedéki adót a fizetés esedékessé válásakor a Jöt. 8. §-ában meghatározott adóalanynak kell megfizetnie. A Kft., mint a címzett adóraktár engedélyese, a betárolás visszaigazolásával, a Jöt. szerinti adókötelezettségek adóalanyává vált.
A jogvita eldöntésére irányadó nemzeti és közösségi jogi szabályozás objektív jellegű, ezért nem befolyásolhatja az, hogy a címzett adóraktári engedélyes az elektronikus átvételi elismervényt nem szabályszerűen, nem a rá vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően állítja ki.
A közigazgatási és peres eljárás során feltárt adatok nem alkalmasak arra, hogy a felperes esetében a kellően körültekintő magatartás hiányára, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sértő magatartás megállapítására alapot adjanak. Nem hagyható ugyanis e körben figyelmen kívül az, hogy a címzett adóraktár a jövedéki termékeket felvette nyilvántartásába, kitárolását készletnyilvántartásában, bevallásában szerepeltette, az általa benyújtott dokumentumokat a vámhatóság befogadta, ellenjegyezte. Ezek a körülmények ugyanis egyértelműen arra utaltak, hogy a felperestől a címzett adóraktárba áttárolt termékekre vonatkozó adatok megfelelnek a valóságnak. A feladó adóraktári engedélyesnek továbbá nincs olyan jogosítványa, amely alapján a címzett adóraktári engedélyesnél a jövedéki termékek tényleges fizikai betárolását ellenőrizni tudná. A címzett adóraktári engedélyes által elkövetett szabálytalanságokért, a jelen ügyben rendelkezése álló adatok alapján, a felperes nem vonható felelősségre, terhére fizetési kötelezettség nem írható elő.
Budapest, 2015. május 18.
A Kúria Sajtótitkársága