Áfa adónemben megállapított adókülönbözet megfizetésével kapcsolatos ügyben hozott határozatot a Kúria illetékes tanácsa

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. június 4.

Tájékoztató a Kfv.I.35.656/2019/10. számú perben hozott határozatról.

Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.

Az adóhatóság a 2016. október- december közötti időszakra áfa adónemben állapított meg adókülönbözetet a felperes terhére. A több szempontból indokolt kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította. A felperes azért kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát, mert kereseti kérelmei elbírálatlanok maradtak.

Az iratok alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet indokolása tartalmazza a kereseti kérelem előadásait, az azok elbírálásához szükséges tényállási elemeket és jogszabályi hivatkozásokat. Az is megállapítható azonban, hogy a közigazgatási eljárás és a peres eljárás közötti kapcsolatot, a felperest megillető hivatkozások körét és ehhez képest a bíróság indokolási kötelezettségét az elsőfokú bíróság tévesen közelítette meg. A Kp. 78.§ (4) bekezdéséből következően a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhatott keresetében. A bíróság kötelezettsége annak vizsgálata, hogy ezen tények, körülmények értékelése a hatóság részéről jogszerű volt-e vagy sem.

Ennek következtében az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot nem elégséges a kereseti kérelem elutasításához. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Kp. 78.§ (4) bekezdésből következően ilyen új tényre, körülményre hivatkozás esetén a felperesnek még azt is igazolni kellett volna, hogy a Kp. szerinti feltételeknek megfelelő okból nem került sor ezekre az előadásokra az adóigazgatási eljárásban. A közigazgatási perben tehát a bíróságnak a felperesek által a Kp. 78.§ (4) bekezdésének megfelelően előadott tények, körülmények ütköztetését kell elvégezni az alperesi határozattal és az irányadó jogszabályokkal. Ehhez képest kell levonnia következtetéseit, számot adni belső meggyőződéséről. Csak ezzel tehet eleget a Kp. 84.§ (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó Pp. 346.§ (3)-(7) bekezdéseinek, valamint a Kp. 78.§ (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 279. § (1) bekezdésének.

Az elsőfokú bíróság nem csak tévesen alkalmazta a Kp. 78.§ (4) bekezdését, de indokát sem adta annak, hogy mely kereseti előadást ő maga milyen okból tekinti megalapozatlannak; a bíróság által adandó indokokat ugyanis nem helyettesíti az alperesi határozat indokolása, az az eljárási cselekmény egyik elemeként a bírósági felülvizsgálat tárgya (BH2019. 120. [13] pont). A perbeli esetben ez egyben azt is eredményezte, hogy a jogerős ítéletből nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság bármelyik kereseti kérelemről döntött volna. Sérült a Kp. 86.§ (1) bekezdése: az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. Mindezekre tekintettel a Kúria a Kp. 121.§ (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. azzal, hogy az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak, számot adva saját indokairól, felperes valamennyi kereseti kérelmét el kell bírálni.

Budapest, 2020. június 4.

A Kúria Sajtótitkársága