Abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha az elsőfokú bíróság nem a megfelelő alperes perben állása mellett folytatja le az eljárását, és nem a megfelelő alperessel szemben hozza meg fellebbezett ítéletét

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. november 5.

Tájékoztató a Kúria Kf.VI.39.677/2020/5. számú határozatáról.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete megállapította, hogy a felperes méltatlan a polgármesteri megbízatására, erre azt megszüntette. A felperes keresetlevelében a képviselő-testületi határozat megsemmisítését kérte. A per alpereseként az önkormányzatot jelölte meg.

Az elsőfokú bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 25. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére – amelynek alapján hivatalból kell vizsgálnia, hogy a felperes a keresetét a megfelelő közigazgatási szerv ellen indítja-e vagy sem – nem észlelte, hogy a felperes nem a keresettel támadott határozatot hozó szervet, a képviselő-testületet vonta perbe. Ennélfogva nem állította perbe a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szervet, nem bocsátotta el a perből a korábbi alperest, így nem a megfelelő alperes perben állása mellett folytatta le az eljárását, és nem a megfelelő alperessel szemben hozta meg fellebbezett ítéletét.

A helyes alperes perben állása nélkül lefolytatott elsőfokú eljárás, az így meghozott ítélet olyan súlyos eljárási hibának minősül, ami az ítélet formai hiányosságában (tévesen megjelölt alperes) is tükröződik, és amely – az általánosan kialakult és következetes ítélkezési gyakorlat szerint is – a másodfokú eljárásban már nem, csakis az elsőfokú bíróság megismételt eljárása eredményeként küszöbölhető ki. Az ítélet másodfokú eljárásban orvosolhatatlan formai hiányossága ún. abszolút hatályon kívül helyezési ok, a másodfokú bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, mert az az ítélet – a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélküli – kötelező, teljes körű hatályon kívül helyezését vonja maga után.

Budapest, 2020. november 5.

A Kúria Sajtótitkársága