A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a korábban folyamatban volt gyermekelhelyezési perben eljáró helyi bíróság tevékenységéért felelős alperes megsértette a magánélethez, családi élethez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelméről végrehajthatatlan végzést hozott, aminek következtében nem tudott élni a gyermekével való kapcsolattartás jogával. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette emberi méltóságát azzal, hogy az első ideiglenes intézkedés meghozatala előtt nem hallgatta meg, egyenlő bánásmódhoz való jogát pedig azzal, hogy perbeli ellenfele meghallgatására sor került. Álláspontja szerint emberi méltósága és jogorvoslathoz való joga is sérült, amikor a gyermek nála történő elhelyezése tárgyában előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelméről nem határoztak. Keresetében annak megállapítását is kérte, hogy emberi méltóságát és egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát is megsértették az eljárás során azzal, hogy személyes meghallgatására csak röviden került sor, míg perbeli ellenfelét részletesen meghallgatták. Az ítélet indokolásában személyével kapcsolatban rögzített megállapításokkal megsértették becsületét és jóhírnevét. A felperes keresetében azt is kérte megállapítani, hogy nem biztosították számára a Pp. 2. §-ában előírt tisztességes eljárást, ami a Ptk. 76. §-ában védett méltósághoz fűződő jogát sértette. A Ptk. 84. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jogsértések miatt elégtételadásra kérte kötelezni az alperest, sajnálkozása kifejezése mellett.
Mindezeken túlmenően a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontja, a Ptk. 349. §-a és a Pp. 2. § (3) bekezdése alapján 6.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és 2.302.500 forint vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A Kúria a keresetet elutasító jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mivel az eljárás során a helyi bíróság terhére nem volt megállapítható olyan eljárási szabálysértés, amely a felperes személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását illetve a bírósági jogkörben okozott kártérítés megítélését megalapozná.
Budapest, 2015. január 5.
A Kúria Sajtótitkársága