A felek között 2010. augusztus 23-án vállalkozási szerződés jött létre a felperesi településen a közétkeztetési feladatok ellátására, amely magában foglalta a gyermek-, illetve diákétkeztetés biztosítását, a szociális alapon étkezést igénylők étkezésének biztosítását, a munkahelyi vendéglátást, továbbá igény szerint az a la carte étkeztetést. A szerződést a felek öt éves határozott időre kötötték és megállapodtak abban, hogy a jogviszony megszüntetésére kizárólag közös megegyezésük, vagy súlyos szerződésszegésre alapított felmondás alapján kerülhet sor.
A felperes 2012. január 09-én gazdaságossági szempontokra hivatkozással felmondta a szerződést. Az alperes a felmondást nem fogadta el.
A felperes keresetében az alperest a szerződés alapján használt ingatlan (főzőkonyha) visszaadására és havi 452.000 forint használati díj fizetésére kérte kötelezni. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a vállalkozási szerződés létre sem jött, a képviselő-testület ugyanis nem adott szabályszerűen felhatalmazást a polgármester számára a szerződés megkötésére. Állította továbbá, hogy a szerződéskötésre kizárólag közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kerülhetett volna sor, így – miután a közbeszerzést mellőzték – a szerződés érvénytelen. Arra is utalt, hogy a szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik, és azzal is érvelt, hogy abban az esetben, ha a szerződés érvényes létrejötte megállapítható, a jogviszonyt a felmondása megszüntette.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásban a Kúriának több elvi kérdésben kellett állást foglalnia. Így megállapította, hogy annak vizsgálata, hogy az önkormányzati képviselő-testületi határozatok meghozatalára szabályszerű eljárásban került-e sor, nem a polgári ügyekben eljáró bíróság, hanem – az akkor hatályos jogszabályok szerint a közigazgatási hivatal hatáskörébe tartozik. A közbeszerzési szabálytalanságok vizsgálatára a korabeli jogszabályok szerint szintén nem a polgári peres bíróság, hanem a Közbeszerzési Döntőbizottság volt jogosult. Mindezekre tekintettel – miután a felülvizsgálati kérelemben egyebekben előadottakat is alaptalannak találta – a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2014. december 18.
A Kúria Sajtótitkársága