A másodfokú közigazgatási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta, arra figyelemmel, hogy a felperes az igénybejelentést megelőző öt évben nem szerezte meg az 1095 nap biztosítási időt. A felperes kereseti kérelmében a közigazgatási határozatok megváltoztatását kérte arra tekintettel, hogy a szükséges biztosítotti idővel rendelkezik. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az első- és másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság érvelése szerint a felperes az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítottnak volt tekintendő. A szociális törvény alapján az ápolási díjat nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség terhelte és folyósításának tartama szolgálati időnek minősült, így a gyermekgondozási díj folyósításának tartamához hasonlóan az az ápolási díj folyósításának időtartamát is be kell számítani az 1095 nap biztosítási időbe.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte, figyelemmel arra, hogy az Mmtv. 2. § (1) bekezdés eltérést nem engedő taxatív módon rögzíti az ellátásra való jogosultság feltételeit, amelyek között az ápolási díj nincs felsorolva. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria megállapította, hogy a biztosítási a biztosítás alapjául szolgáló jogviszonyokat, azt, hogy ki minősül biztosítottnak és ennek alapján ki válhat a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosulttá, a Tbj. 5. § (1)-(3) bekezdései sorolják fel. A szociális ellátásokról szóló törvény 44. § (3) bekezdése az ápolási díj folyósításának időtartamát szolgálati időre jogosító időként szabályozza azzal, hogy az abban részesülő személy nyugdíjjárulék fizetésére köteles. Ezen tény azonban biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet. A Tbj. a biztosítottak járulékfizetését a IV. fejezet „Az ellátások fedezete” cím alatti rendelkezéseiben szabályozza, mely szerint a biztosítottakat nyugdíjjárulékon felül egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettség is terheli. Az ápolási díjban részesülő személyek ezzel szemben a „Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok” alcím alatti 26. § (1) bekezdése szerint csak nyugdíjjárulékot fizetnek. Mivel a biztosítási jogviszony fennállását a Tbj. rendelkezései alkalmazásával kell elbírálni, ezért a jogerős ítélet e körben hivatkozott okok miatt jogszabálysértő volt, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A Kúria ítéletében hivatkozott a hasonló tárgyú ügyben született Mfv.III.10.654/2013/6., valamint az Mfv.III.10.713/2013/6. számú határozatára is.
Budapest, 2014. december 9.
A Kúria Sajtótitkársága