Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé az iratanyag nagy terjedelme, nemzetközi egyezményben foglaltak alkalmazása, továbbá a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem nagy terjedelme és bonyolult rendszere tette.
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy az ICC Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság az adós ellen meghozott ítélete a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható. Az adós fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.
A Kúria eljárás során alkalmazta a külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása tárgyában New York-ban 1958. június 10-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 25. tvr.-t (New York-i Egyezmény), valamint a végrehajtására kiadott 12/1962. (X.31.) IM rendeletet (IM rendelet), továbbá határozatában részletesen taglalta, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 206.§-a abban az esetben teszi lehetővé a külföldi bíróság és a külföldi választottbíróság határozatának végrehajthatóvá nyilvánítását, ha a határozat jellegénél fogva megfelel a Vht. 15.§-ában foglaltaknak, mégpedig az adott ügyben a Vht. 15.§ (1) bekezdés a) pontjának, amely szerint végrehajtási lap a bíróság polgári ügyben marasztaló határozata alapján állítható ki. A külföldi határozatnak a magyar jog szerint végrehajthatóvá nyilvánítása nem jelenti azt, hogy a végrehajtás további vizsgálódás nélkül elrendelhető, nem azonos a végrehajtható okirat kiállításával. A végrehajtási tanúsítvány arra vonatkozik, hogy a külföldi bíróság (választottbíróság) által hozott határozat – az irányadó nemzetközi normákra és a marasztalás jellegére figyelemmel – a belföldi bíróság (választottbíróság) határozatával azonos módon a Vht. szerint végrehajtható, amelynek megállapításához szükséges, de egyben elegendő is Vht. 205-207.§-aiban és a Vht. 15.§-ában előírt feltételek vizsgálata. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a Vht. 208.§-a szerinti végrehajtási tanúsítvány kibocsátása nem tagadható meg.
Kifejtette azt is a Kúria, hogy a végrehajtási nemperes eljárás kereteit meghaladja a választottbírósági döntés érdemi felülbírálata, amennyiben az adós a külföldi választottbíróság határozatával kapcsolatos érdemi kifogása miatt kérte a választottbírósági határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásának mellőzését, az ilyen kérelem teljesítésére a végrehajtási eljárás keretei között nincs jogi lehetőség.
Rámutatott továbbá arra a Kúria: a választottbíróság határozatának elismerése Magyarország közrendjébe akkor ütközik, ha megállapítható az, hogy a határozat elismerése az alapjogokat, a társadalmi értékítéletet, a felek jogviszonyán túlmutatóan a jogrend alapelveit sérti. A közrend akkor szenved sérelmet, ha a határozat a gazdasági-társadalmi rend alapját közvetlenül sérti és ennek következtében elviselhetetlenül sérül a belföldi jogérzet.
Budapest, 2014. december 3.
A Kúria Sajtótitkársága