Kfv.V.35.792/2013/6.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) határozatban építési engedélyt adott a felperes részére távközlési és informatikai hálózat, elektronikus hírközlési építmény építésére. A felperes, mint beruházó megállapodást kötött a kivitelezővel (Bt.) a távközlési és informatikai hálózat építésére, és a Bt. számlái alapján bevallásában előzetesen felszámított általános forgalmi adót (áfa) vont le.
Az adóhatóság (alperes) az ellenőrzés eredményeként hozott határozatában a felperes terhére áfa adókülönbözetet írt elő, és kötelezte adóbírság megfizetésére. Álláspontja szerint a felperes tévesen alkalmazta az egyenes adózás szabályait, mert a Bt. által nyújtott szolgáltatás a fordított adózás szabályai alá tartozik, ezért a fizetendő adó összegét megnövelte, és ugyanezen időponttal ezt az összeget levonható adóként is figyelembe vette, annak megállapítása mellett, hogy a felperes a számlák alapján nem csökkentheti az általa fizetendő adó összegét.
A Kúria hatályában fenntartotta a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet és a következőkre mutatott rá:
Az épített környezetalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 8., 15. és 18. pontja, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény ( Ehtv.) 83. § (1) bekezdése és 188. § 12. pontja alapján építmény létrehozásával ingatlanhoz kapcsolódó tevékenység, az ingatlant megváltoztató, hatósági engedélyköteles tevékenységnek minősül, így az ehhez igénybe vett építési-szerelési szolgáltatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fordított adózás hatálya alá tartozik. A felperes felé teljesített szolgáltatásnyújtásról Bt. által kiállított számlák áthárított adót nem tartalmazhatnak, a számlák befogadójának a kötelessége teljesítéskor az adót bevallani és befizetni. A felperes tévesen alkalmazta az egyenes adózás szabályait.
A fordított adózásnak több együttes törvényi feltétele van. Az Áfa tv. nem határozza meg az ingatlan, az építmény, az építési hatóság és az építési engedély fogalmát, ezért, a jogbiztonság elvére is figyelemmel, e körben csak a jogvita eldöntése szempontjából releváns ágazati jogszabályokban meghatározott törvényi definíciók (fogalom meghatározások) vehetők figyelembe (35/2014. elvi határozat). A felperes által hivatkozott Ptk. nem definiálja az ingatlant, az építményt, a 686.§-a is mindössze azt rögzíti, hogy a törvény épületekre vonatkozó rendelkezéseit más építményekre is megfelelően kell alkalmazni. Mindezek miatt a jogvita eldöntésére az Inytv, Evt, Ehtv. rendelkezései az irányadók. A kábeltelevíziós hálózat, mint műtárgy nem minősül a Ptk. rendszerében az ingatlan alkotó részének. Az Inytv. 12. § a) pontja szerint földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni az épületet, a pincét, a földalatti garázst és más építményt is, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona. Az építménnyel kapcsolatos szabályokat részben az Evt., részben pedig a speciális rendelkezések, így a perbeli esetben Ehtv. rendelkezései rögzítik. Az Evt. 2. § 8) pontjában meghatározza, hogy mi minősül építménynek. E törvényhelyre, valamint az Inytv. 12. § a) pontjára is figyelemmel, ilyennek minősülnek az elektromos gázvezetékek, hálózatok és egyéb speciális építmények is. Az NMHH építési hatóságnak tekintendő, mivel elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez használatba vételéhez szükséges engedélyeket ad ki az Ehtv. 83. § (1) bekezdése alapján. Az ügyben az is aggály nélkül megállapítható, hogy ez a munka, az ingatlan egyéb megváltoztatását eredményezi, hiszen egyrészt fizikai értelemben a föld felszíne alá fektetett vezetékek kerülnek az ingatlanba, másrészt jogi értelemben a föld tulajdonosának személye különbözik a hálózat tulajdonosának személyétől. A felperes által végzett hálózatépítés tehát ingatlanhoz kapcsolódó, hatósági engedélyköteles tevékenység, ezért az ehhez igénybe vett építési, szerelési szolgáltatás a fordított adózás hatálya alá tartozik, vagyis a Bt.-nek áfa nélkül kellett volna számláznia, ezért az alperes határozata és az első fokú bíróság ítélete jogszerű.
Budapest, 2014. december 2.
A Kúria Sajtótitkársága