Kfv.IV.37.668/2013/6.szám
A felperes övezeti átsorolás miatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (1) bekezdése alapján korlátozási kártalanítás megállapítását kérte, illetve felajánlotta ingatlanát vételre.
Mivel a vételre felajánlástól öt év eltelt, a hatóság az Étv. 30. § (4) bekezdése alapján kisajátítási eljárást kezdeményezett. A kisajátítási eljárásban az ingatlan forgalmi értékét a korlátozási kártalanítás során megállapított érték alapján állapították meg.
Az ügyben eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 8.K.27.263/2013/9. számú ítéletével a hatóság határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. A bíróság szerint amíg a korlátozási kártalanítási eljárásban az értéket az övezeti átsorolás elrendelésekori érték, addig a kisajátítási eljárásban a kisajátítás elrendelésekori értek alapjául kell meghatározni.
A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria megállapította, hogy ha az ingatlan vételre való felajánlástól számított öt év elteltét követően kisajátítási eljárás indul, úgy a kisajátításról szóló törvény szabályai szerint kell eljárni. Ez az eljárás nem a korábbi korlátozási kártalanításra irányuló eljárás folytatása. Így a kisajátítás szabályai szerint kell az ingatlan forgalmi értékét meghatározni, de a vételárba a korábban kifizetett kártalanítás beszámít.
A Kúria utalt arra, hogy az Étv. 30. §-a szabályozza a korlátozási kártalanítás jogintézményét. E szabályok a tulajdonjog védelme érdekében garanciális rendelkezéseket fogalmaznak meg, e szabályokban megtestesül az ún. értékgarancia elve, azaz a közjogi beavatkozás során beálló értékvesztést az önkormányzatnak kompenzálnia kell. Ennek jellemző esetköre, amikor a helyi építési szabályzat (önkormányzati rendelet) módosítja az építési övezeteket, s ennek során az adott ingatlan értéke csökken. Az Étv. 30. § (7) bekezdése szerint kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a változást elrendelő önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése. A korlátozási kártalanítás ügyében megindult eljárás önálló eljárás, a határozat bíróság előtt megtámadható. Ez az eljárás a tulajdonjog korlátozását érinti, a jogkorlátozás alkotmányi és törvényi szabályai alapján. Az eljárás során a hangsúly az arányosságon van, azaz a megállapított korlátozási kártalanítási összeg álljon arányban az értékcsökkenéssel.
E korlátozási kártalanítás mellett egy másik jogintézmény a kisajátítás. A kisajátítás a tulajdonba való beavatkozás legerősebb eszköze, végeredménye a tulajdonelvonás. Mind a nemzetközi emberi jogi egyezmények, mind az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése, mind a Ktv. 1. §-a öt feltétel együttes meglétét írja elő a jogszerű kisajátításhoz: a kivételességet, a közérdek fennállását, a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítási kötelezettséget. Ha valamelyik feltétel hiányzik, a kisajátítás nem jogszerű (s nem alkotmányos). Az azonnaliság elvéből is következik, hogy a kártalanításnál a kisajátítás elrendelésekori értéket kell figyelembe venni.
Budapest, 2014. november 13.
A Kúria Sajtótitkársága