A peres felek 1992-ben kötött házasságát a bíróság felbontotta, kiskorú gyermeküket a felperesnél helyezte el, feljogosította az alperest a gyermekkel a való kapcsolattartásra és a kiskorú valamint a tanulmányait folytató nagykorú gyermeke után tartásdíj fizetésére kötelezte. Elutasította a felperesnek az alperes szülői felügyeleti joga megszüntetésére, kapcsolattartástól történő eltiltására és a volt házastársi közös lakás kizárólagos használata iránti igényét és nem adott helyt a lakáshasználati jog ellenértékére valamint a többlethasználati díjra irányuló keresetének sem. A jogerős ítéletben indokolásának lényege, hogy bár az alperes eseti jelleggel követett el tettlegességet a gyermekekkel és a felperessel szemben, amely miatt a büntetőbíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, magatartása nem tekinthető olyan súlyúnak, amely miatt felügyeleti jogának megszüntetése lenne indokolt, a felperes élettársi kapcsolat létesítése céljából, önként és a visszatérés szándéka nélkül távozott el a lakásból, lakáshelyzete megoldott, így sem lakáshasználat, sem pénzbeli térítés nem illeti meg.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria eljáró tanácsának az ügyet – a házasság felbontását kivéve – valamennyi pertárgyban felül kellett bírálnia. A terjedelmes peranyagot áttekintve a Kúria a pert csak részben találta lezárhatónak, ezért részítéletet hozott. A szülői felügyelet megszüntetése, a kapcsolattartás, a volt házastársi közös lakás használata és a lakáshasználati jog ellenértéke tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Egyetértett azzal, hogy az alperes szülői felügyeletének, mint a szülővel szembeni legsúlyosabb szankciónak az alkalmazására nincs ok, a kapcsolattartásnak a jogerős ítélet szerinti korlátozott formája is megfelelő, továbbá a felperesnek nincs visszatérési szándéka a lakásba, ezért a 4/5 részben tulajdonos alperes feljogosítása a lakás kizárólagos használatára és a felperes lakáshasználati jog ellenértékére vonatkozó igényének elutasítása sem sért jogszabályt. Ugyanakkor a bizonyítékokból egyértelmű, hogy a felperes nem önként, hanem az alperes tettleges, fenyegető magatartása miatt, a további viták elkerülése érdekében költözött el, ezért nem róható a terhére, hogy tulajdonostársi használati jogát nem gyakorolta, így többlethasználati díj megilleti. Ennek mértéke tekintetében azonban további bizonyítás szükséges. A másodfokú bíróság nem vette figyelembe a felek egyező nyilatkozatát a gyermekek után járó hátralékos tartásdíj összege vonatkozásában, és indokolatlanul mellőzte a felperesnek a gyermekekkel kapcsolatos rendkívüli kiadások megtérítése iránti kérelmét is. Ezért a Kúria a többlethasználati díj, valamint a tartásdíjjal kapcsolatos említett igények tekintetében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2014. november 6.
A Kúria Sajtótitkársága