A peres felek az alperes pénzintézet tulajdonát képező ingatlanra vonatkozó zárt végű pénzügyi lízingszerződést kötöttek. A felperes birtokba lépett, azonban nem tett eleget maradéktalanul fizetési kötelezettségének, ezért az alperes felmondta a szerződést, majd a felperes kötelezettségvállalását tartalmazó közjegyzői okirat záradékolásával az ingatlan kiürítése iránt végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen. A felperes keresetében a végrehajtás megszüntetését és a pénzügyi lízingszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a felperes elleni végrehajtást és megállapította, hogy a felek között létrejött zárt végű pénzügyi lízingszerződés érvénytelen. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét és megerősítette: a pénzügyi lízingszerződésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXXII. törvény (a régi Hpt.) 210.§-ában foglaltakat, valamint a fogyasztási kölcsönre vonatkozó 213.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.
Az alperes felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, valamint az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. Kifejtette: a perben eljárt bíróságok tévesen alkalmazták a pénzügyi lízingszerződésre a régi Hpt. 213.§-ának rendelkezéseit, mert az értelmező rendelkezésekből kitűnően a régi Hpt. a pénzügyi lízinget nem tekintette fogyasztási kölcsönnek. A pénzügyi lízing a finanszírozási jellegből adódó sajátosságok miatt önálló megítélést igényel, a régi Hpt. 2. számú melléklet I. Pénzügyi szolgáltatások körében való szerepeltetéséből következően pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ezért a pénzügyi lízingszerződés érvénytelenségét nem a régi Hpt. 213.§-a, hanem a régi Hpt. 210.§ (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak alapján kell vizsgálni.
Megjegyezte a Kúria: ha a felek közti pénzügyi lízingszerződés érvénytelen, a felperesnek nincsen jogcíme az alperes tulajdonát képező ingatlan (a lízingtárgy) használatára, ugyanakkor érvénytelen szerződés alapján nincs helye „közvetlen” végrehajtásnak.
Budapest, 2014. november 4.
A Kúria Sajtótitkársága