Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több jogszabálysértésre is hivatkozik, a Kúria érdemben csak azokat vizsgálhatja, amelyek esetében a fél a jogszabálysértésre hivatkozás mellett a megsértett jogszabályhelyet is megjelöli.
A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében a felperes öt különféle okból hivatkozott a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára, e hivatkozásai közül azonban csak az egyik esetében jelölte meg konkrétan az álláspontja szerint megsértett jogszabályhelyet.
A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemnek kötelezően tartalmaznia kell a kérelemmel támadott határozat megjelölését, a Kúria döntésére irányuló határozott kérelmet, a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölését, valamint a kérelem indokainak előadását.
A felülvizsgálat alapját képező jogszabálysértés a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megfelelően szövegesen elő kell adni, másrészt konkrétan meg kell jelölni a megsértett jogszabályhelyet. Ha a kérelemben akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
Abban az esetben, ha a felülvizsgálati kérelem a jogszabálysértés megjelölése körében több, egymástól elkülönülő hivatkozást tartalmaz, vagyis a fél a jogerős ítéletet többféle, egymástól elkülönülő okból is jogszabályba ütközőnek tartja, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel. A félnek tehát mindegyik, a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára vonatkozó hivatkozása esetében konkrétan meg kell jelölnie a jogszabályhelyet, szövegesen elő kell adnia a jogszabálysértést, és a jogszabálysértésre történő hivatkozás alapvető indokait is. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp. 272. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek.
Budapest, 2014. szeptember 18.
A Kúria Sajtótitkársága