A kétszer hatályon kívül helyezett ügyben a felperes az I. rendű alperes jogelődjének állományába tartozó köztisztviselő volt, akit az I. rendű alperes államtitkára tartós külszolgálatra rendelt ki 2001. szeptember 1-jétől. Erre figyelemmel a vele történt megállapodás alapján a külszolgálat időtartamára áthelyezték őt a II. rendű alperes jogelődjéhez azzal, hogy a külszolgálat lejártával vissza kell helyezni az I. rendű alpereshez. A közigazgatási államtitkár 2002. szeptember 16-ától megszüntette a felperes kihelyezését, és visszahelyezte őt a minisztérium állományába.
A köztisztviselő 2005. július 26-án fordult keresetében a bírósághoz, melyben visszarendelését sérelmezte és elmaradt jövedelme és kárai megtérítését kérte, alperesként az I. rendű alperes jogelődjét jelölve meg. Keresetét a II. rendű alperes jogelődjére csak 2007. novemberében terjesztette elő. A másodszor megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes kihelyezését megszüntető munkáltatói intézkedés jogellenes volt, és az I. rendű alperest kötelezte általános kártérítés fizetésére, míg a II. rendű alperessel szemben a pert megszüntette. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az I. rendű alperes tekintetében a pert megszüntette, és a II. rendű alperessel szemben a keresetet elévülésre figyelemmel elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a felperes az I. rendű alperes jogelődjével állt közszolgálati jogviszonyban, és innen került a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 14. § (2) bekezdése alapján határozott időre áthelyezésre a II. rendű alperes állományába. Az áthelyezés szerinti munkáltatónál megosztva gyakorolta a munkáltatói jogkört az I. rendű alperes jogelődjének közigazgatási államtitkára, a II. rendű alperes jogelődjének igazgatója és a kulturális intézet igazgatója. Az áthelyezés egyben külszolgálat is volt, a munkáltatói jogkör gyakorlója ezért rendelkezett egyúttal az áthelyezés mellett a kirendelésről is. A 31/2002.(III.1.) Kormányrendelet bevezette az úgynevezett „kihelyezés” fogalmát, mindez azonban nem azonos a Ktv. 40/B. §-ában megjelölt kihelyezéssel, és az sem állapítható meg, hogy a köztisztviselő a Ktv. 40/D. §-a szerinti kirendelésére került sor. A felperes munkáltatójával a II. rendű alperessel szemben elévülési időn túl terjesztette elő igényét, így keresete jogszerűen került elutasításra.
Budapest, 2014. szeptember 18.
A Kúria Sajtótitkársága