A törvényszék a 2013. május 9. napján meghozott és kihirdetett ítéletében kilenc vádlott ügyét bírálta el. Ezek közül a II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki
3 rendbeli társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettében [1978. évi IV. törvény – korábbi Btk. - 174/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) és e) pontja];
társtettesként elkövetett rongálás bűntettében [korábbi Btk. 324. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja];
lőfegyverrel visszaélés bűntettében [korábbi Btk. 263/A. § (1) bekezdés a) pontja];
8 rendbeli szerzői jogok megsértésének vétségében [korábbi Btk. 329/A. § (1) bekezdés].
Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 3 hónap fegyházbüntetésre, és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte.
A II. rendű vádlottal szemben - intézkedésként - 49.980 forint vagyonelkobzást rendelt el.
Kötelezte a II. rendű vádlottat és valamennyi vádlott-társát egyetemlegesen arra, hogy T. I.-né magánfélnek - kamatjárulékkal nem növelt - 457.970 forint kárt, valamint a NAV Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága felhívására az államnak 27.480 forint illetéket fizessen meg.
Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről.
Az első fokú ítélet ellen az ügyész a II. rendű vádlott terhére a büntetés súlyosítása végett, a II. rendű vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A II. rendű vádlott írásban indokolt fellebbezésében a közösség tagja elleni erőszak bűntettének és a rongálás bűntettének vádja alóli felmentését kérte, ugyanakkor a további bűncselekmények - lőfegyverrel visszaélés bűntette, illetve a szerzői jogok megsértésének vétsége - miatt a főbüntetés jelentős mérvű enyhítését indítványozta.
Az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2013. szeptember 30. napján nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű vádlott vonatkozásában megváltoztatta:
a szerzői jogok megsértésének vétsége [Btk. 385. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette és a szerzői jogok megsértésének szabálysértése miatt az eljárást megszüntette;
a vele szemben kiszabott fegyházbüntetést 4 év 4 hónapra súlyosította; az első fokú bíróság által alkalmazott vagyonelkobzást mellőzte. Pontosította a II. rendű vádlottat terhelő bűnügyi költség összegét.
Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű vádlott tekintetében helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ítélete az I., III.-IX. rendű vádlottak vonatkozásában 2013. szeptember 30-án - kihirdetése napján - jogerőre emelkedett.
Miután az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság marasztaló döntését követően a II. rendű vádlottat a szerzői jogok megsértésének vétsége [Btk. 385. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette, e vádlott vonatkozásában a Be. 386.§-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a harmadfokú eljárás lehetősége megnyílt.
A másodfokú ítélet ellen a II. rendű vádlott és védője jelentett be fellebbezést, elsődlegesen felmentésért, másodlagosan téves minősítés alapján enyhítés érdekében.
A védő az írásban indokolt fellebbezésében elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria a II. rendű vádlottat a terhére rótt bűncselekmények vádja alól mentse fel, és mentesítse a terhére megállapított bűnügyi költség megfizetése alól. Másodlagosan - előbbiek hiányában - a II. rendű vádlott felelősségét a közösség tagja elleni erőszak bűntette helyett garázdaságban kérte megállapítani, míg a lőfegyverrel visszaélés bűntettével kapcsolatosan a korábbi Btk. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti büntethetőséget kizáró tévedés fennállását kérte megállapítani.
A Kúria a harmadfokú eljárás során megállapította, hogy a II. rendű vádlott és védőjének (másod)fellebbezése nem alapos.
A harmadfokú bíróság számára megalapozott tényállás lényege szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyi szervezete 2009. november 14-én lakossági fórumot szervezett S.-ben, az általános iskolában, minek a tárgya lényegében a párt programjának bemutatása, népszerűsítése volt. Ezt a lakossági fórumot azonban a nagy számú helyi cigányközösség tagjai provokációnak tartották, s közvetve a „romagyilkosságok”, közvetlenül a lakossági fórumon elhangzott állítólagos cigányellenes kijelentések miatt gyűlölet alakult ki az s.-i cigányközösség hangadóiban általában a magyarság, s azon belül is "Jobbikkal" szimpatizáló személyekkel szemben. E napon tettlegességre, tényleges összetűzésre nem került sor, a helyi cigányság képviselői hangos kiabálással szidalmazták, fenyegették a rendezvényt biztosító és zömében az Új Magyar Gárda Mozgalomhoz tartozó személyeket.
Miután másnap B. G.-t a rendezvény szervezőjét - aki egyben a Jobbik s.-i elnöke is - két cigány származású férfi megfenyegette, B. G. délutánra számos a „jobbikkal” szimpatizáló személyt értesített a történtekről és őket bográcsozásra meghívta lakása udvarára, úgy vélte szükség esetén meg is védik őt és családját. Az ilyen előzmények után érkező sértettek (T. I.-né, T. B., T. N.) és más személyek autóikkal lényegében S. bevezető részén, a V. M. út kereszteződésében, illetve a bekötőúton álltak meg és várakoztak. Ezek a személyek teljesen békés módon viselkedtek, részükről hangos szó, szidalom el nem hangzott. Kifejezett gárdista ruhát senki nem viselt. Vagyis támadásra okot adó magatartást nem tanúsítottak. Ennek ellenére a helyszínre két csoportban érkező, részint a cigány kisebbség mintegy 40-50 főre becsülhető csoportja, baltával, lapáttal, fakaróval, vasvillával, kapával, stb., egyéb sérülés okozására alkalmas eszközökkel felfegyverkezve folyamatosan azt kiabálta, hogy „Megdöglötök, büdös szemét magyarok!”, „Meghaltok büdös magyarok!”, illetve „Megölünk benneteket!”
Röviddel ezután a tömegből kivált kb. 10-15 főre becsülhető csoport, így jelen ügy vádlottjai is - köztük a II. rendű vádlott - és megindultak az út szélén várakozó „Jobbik” szimpatizánsok felé, semmibe véve a helyszínen szolgálatban lévő Cs. L. rendőrt. Több személynek sikerült gépkocsijával hátramenetben a helyszíntől eltávolodni, nem így a T. családnak, akik Suzuki Swift gépkocsijukba beülve ottragadtak. Ekkor a vádlottak - köztük a II. rendű vádlott - és ismeretlen társaik a gépkocsit ütlegelni kezdték, miközben közülük többen azt ordibálták, miszerint: „Megdöglötök magyarok, megölünk benneteket!” Konkrétan a II. rendű vádlott egy 150 cm hosszú, kapanyél vastagságú bottal a gépkocsi bal oldalának elejét ütötte.
Mindeközben a VII. rendű vádlott-társa folyamatosan támadásra buzdította őket, közben azt kiabálva, hogy „Öljétek meg őket!”, „Meghaltok gárdisták!”.
A vádlottaknak nem volt okuk cselekvőségük kifejtésére. Sem aznap, sem előző nap olyan esemény nem történt, ami rájuk nézve bármilyen veszélyhelyzetet eredményezett, vagy előre jelzett volna.
A harmadfokú bíróság által megalapozottnak tekintett tényállásból egyértelműen megállapítható volt, hogy a vádlottak élet kioltására alkalmas eszközökkel támadtak a Suzuki gépkocsira, miközben verbálisan erőszak alkalmazására utaló kijelentéseket kiabáltak. A gépkocsit minden irányból, ahol érték - a karosszériát, a szélvédőket, az ablakokat, a lámpákat - a náluk lévő eszközökkel ütlegelték, tördelték egészen addig, amíg a kiérkező rendőrök meg nem fékezték őket.
A sértetti gépkocsiban a vádlottak az első szélvédőt, a bal első és hátsó ablakot és a jobb hátsó ablakot betörték, a bevert utolsó ablakon keresztül két oldalról legalább két eszköz - az I. rendű vádlott által használt balta, valamint egy karószerű eszköz - behatolt a zárt utastérbe.
A lepergő ablaküveg szilánkoktól a vezető ülésen ülő T. B. sértett jobb kezének egyik ujján kisebb vágott, metszett sérülést, a jobb hátsó ablakon át az utastérbe hatoló karószerű eszköztől T. I.-né sértett jobb vállának nyomásérzékenységgel járó kisebb zúzódását szenvedte el.
Mindebből következett, hogy a vádlottak a sértetti gépjármű ütlegelésével egyidejűleg a sértettek testi épségét is közvetlenül támadták, hiszen cselekményük eredeti indíttatása szerint azokat támadták, akiket más - jelen esetben magyar - nemzetiségi csoporthoz soroltak.
A Kúria azt is megállapította, hogy az események idején a szándékegységben cselekvő vádlottak részéről elhangzott kijelentésekhez köznyelvi értelemben a magyarsággal szembeni heves ellenséges érzelem képzete tapad, amely messzemenőkig meghaladta a garázda magatartások során rendszerint elhangzó és gyalázkodó tartalmú szitokszavak általános indulati töltését.
A Kúria ekként megállapította, hogy a II. rendű vádlott - társaival szándékegységben cselekedve - a Btk. 13.§-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint társtettesként elkövette a 2012. évi C. törvény (új Btk.) 216.§-ának (2) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés b) és e) pontja szerint minősülő közösség tagja elleni erőszak bűntettét.
A felfegyverkezve minősítő körülményt [Btk. 216.§-a (3) bekezdés b) pont] az elkövetés során a vádlottak által használt élet kioltására alkalmas eszközök, míg a csoportosan minősítő körülményt [Btk. 216.§-a (3) bekezdés e) pont] a kilenc vádlott szándékegységben megvalósított magatartása alapozta meg.
Miután a vádlottak T. I.-né sértettnek a Suzuki Swift gépkocsi megrongálásával 457.970 Ft kárt okoztak, az anyagi jogszabálynak megfelelően helyesen került megállapításra, hogy a II. rendű vádlott is - társaival szándékegységben cselekedve - a Btk. 13.§-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint társtettesként elkövette a rongálás bűncselekményét is. E cselekménye a 2013. július 1-jétől hatályos 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján a Btk. 371.§-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségének és enyhébben minősül, arra figyelemmel, hogy az értelmező rendelkezésekben meghatározottak szerint a kár kisebb, 50.000 és 500.000 Ft közötti [Btk. 459.§ (6) bekezdés a) pontja].
A harmadfokú bíróság végül megállapította azt is, hogy az első- és másodfokú bíróság törvényesen mondta ki bűnösnek a II. rendű vádlottat lőfegyverrel visszaélés bűntettében. E cselekmény az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvény (új Btk.) 325.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint minősül lőfegyverrel visszaélés bűntettének.
E minősítés alapja, hogy a fegyvertartásra vonatkozó törvényi szabályok rendelkezései ellenére a II. rendű vádlott a korábban lőfegyvernek nem minősülő és engedélyhez nem kötött Flobert pisztolyok engedélyezését nem kérvényezte, annak tényszerű megállapítása mellett, hogy a tárgybani jogszabályváltozás megfelelő nyilvánosságot kapott. Ekként 2006. július 1-jétől kezdődően a II. rendű vádlott Flobert pisztolyokat engedély nélkül tartotta.
A harmadfokú bíróság a II. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekmények közül a rongálási cselekményt - az okozott kár enyhébb minősülése miatt - átminősítette, a többi bűncselekmény vonatkozásában a bűncselekmények új Btk. szerinti jogszabályhelyeit megjelölte.
A Kúria, mint harmadfokú bíróság a II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést szükségesnek, egyben törvényesnek ítélte meg, ezért annak mértékén nem változtatott.
Ugyanakkor a harmadfokú bíróság a II. rendű vádlott büntetlen előéletére, és arra figyelemmel, hogy a fegyház végrehajtási fokozatot a Btk. 37.§ (3) bekezdés ac) pontjában megjelölt lőfegyverrel vagy lőszerrel [Btk.325.§ (1)-(3) bekezdés] bűncselekmény megvalósítása vonja maga után, mely cselekmény a II. rendű vádlott terhére megállapított további – közösség tagja elleni erőszak bűntette – cselekményhez képest kisebb tárgyi súllyal bír, a Btk. 35.§ (2) bekezdése alapján lehetőséget látott az eggyel enyhébb, így a Btk. 37.§-a (2) bekezdés a) pontja szerinti börtön végrehajtási fokozat meghatározására.
A Kúria a harmadfokú eljárás során a II. rendű vádlott vonatkozásában a 2013. július 1-jétől hatályos 2012. évi C. törvénynek (mint a vádlottra kedvezőbb) hatályos rendelkezéseit alkalmazta.
Budapest, 2014. július 9.
A Kúria Sajtótitkársága