A Kúria a Kfv. VI.35.289/2013. számú ügyben összefoglalta eddigi gyakorlatát a banki hitelszerződésekhez kapcsolódó állami kezességvállalás beváltásának feltételrendszerét és vizsgálandó körülményeit, valamint a felek bizonyítási kötelezettségeit illetően.
A Kúria ítéletében megállapította, hogy az állam a kezességvállalást a központi költségvetés terhére vállalja, ezért az állami kezességvállalás a hitelintézet és az állam között közjogi kapcsolatot hoz létre, amelynek tartalma azonban nem szakítható el a Polgári törvénykönyvbeli jogintézmény tartalmától. Amennyiben az adósok fizetésképtelensége esetén sor kerül az állami kezesség beváltására, a költségvetési források védelme elsődleges szemponttá teszi azt, hogy az állam a beváltott kezesség erejéig hozzájusson a követeléséhez.
A Kúria korábbi gyakorlatára támaszkodva megállapította, hogy az állami kezes helyzete – a Polgári törvénykönyv 273. § (2) bekezdése alapján és a hitelintézet magatartására visszavezethetően – nem válhat terhesebbé a hitelügylet fennállta alatt. Ez a helyzet akkor áll elő, ha veszélybe kerül a kezesség beváltása után fennálló követelésének kielégítése azzal, hogy az ingatlan értéke nagymértékben csökken avagy elenyészik a hitelintézetnek a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 78. § (1) vagy (4) bekezdésébe ütköző magatartására visszavezethető okból.
A hitelintézet magatartása akkor felel meg a Hpt. 78. § (1) és (4) bekezdése szerinti prudens magatartásnak, ha az adott konstrukcióban a hitelkihelyezés jog által elismert célt szolgál, a hitelügylet figyelemmel kísérése körében pedig az állami igények kielégíthetőségére is tekintettel van.
A hitelintézet nem tesz eleget ezen utóbbi kötelezettségének akkor, ha számszakilag megállapíthatóan az ingatlan értékét meghaladó megterhelés folytán az állami kezes a beváltást követően nem tudja követelését az ingatlan értékéből kielégíteni. A hitelintézet ezen magatartása – kihelyezett saját tőkéjének kockáztatása nélkül - veszélyezteti a költségvetési források megtérülését.
Ezért az állami kezesség beváltásakor az adóhatóságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a hitelcél szerinti ingatlan megvásárlásához szükségtelen önkormányzati hitel milyen módon tehette volna kedvezőbbé az állam kezesi felelősségét, illetve a hitelintézet beváltási kérelmének benyújtásakor milyen értéket képviselt a fedezetül szolgáló ingatlan. Utóbbi körben a Kúria azt tartotta vizsgálandónak, hogy az ingatlan a kérelem benyújtásának idején ténylegesen és egészében fedezetet nyújthatott volna-e a hitelintézeti és az önkormányzati jelzálogjog mellett az állam kezesi követelésének kielégítésére is.
Budapest, 2014. június 2.
A Kúria Sajtótitkársága