A Vásárosnaményi Járási Ügyészség a 2013. május 22-én érkezett vádiratában az I. rendű vádlott és 24 társa ellen 5 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés c) pontjára tekintettel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntette és további bűncselekmények elkövetése miatt emelt vádat a Vásárosnaményi Járásbíróság előtt. A vád tárgyává tett bűncselekmények elbírálására e járásbíróság illetékességét a Be. 17. § (1) bekezdésére alapította.
A Vásárosnaményi Járásbíróság a vádiratot a vádlottak részére kézbesítette, az ügyben védőt rendelt ki, intézkedett az ügyben a szükséges iratok beszerzése és több vádlott tartózkodási helyének felkutatása iránt, majd a tárgyalás előkészítése során 2013. szeptember 2-án meghozott és november 26-án jogerőre emelkedett végzésével az ügyet áttette a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
A végzés indokolása szerint a 26 vádpontból álló vádiratban mindössze a 24. vádpontban leírt magatartás köthető a Vásárosnaményi Járásbíróság illetékességi területéhez, mivel a vádirat szerint az I. rendű vádlott a tévedésbe ejtő magatartást Vásárosnaményban valósította meg. A vádlott cselekménye ugyanakkor ezzel nem fejeződött be, és az általa megvalósított csalás Budapesten lett befejezett, amikor a sértett a gépjárművet Budapestre szállította, és ott adta át az ügy III. rendű vádlottjának. A járásbíróság álláspontja szerint önmagában a tévedésbe ejtő magatartás kifejtésének helye befejezett csalás bűntette esetén pedig nem alapozza meg a bíróság illetékességét.
Kifejtette továbbá, hogy a csaláshoz kapcsolódó okirat-hamisítási cselekményeket ugyan több terhelt a beregsurányi határátkelőhelyen valósította meg, amely a Vásárosnaményi Járásbíróság illetékességi területén található, azonban e bűncselekmények sem teremtenek illetékességet – a bűnsegédek kivételével – a többi vádlott vonatkozásában. Ezzel szemben álláspontja szerint, mivel az I. rendű terhelt négy vádpontban szereplő csalási cselekményeket a Pesti Központi Kerületi Bíróság területén követte el, és e vádlott valamennyi vádpontban érintett, a Be. 17. § (4) bekezdése alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékessége valamennyi vádlottra, és így valamennyi vádpontra kiterjed.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2014. január 29-én meghozott végzésében szintén az illetékességének hiányát állapította meg és a büntetőügy iratait az eljáró bíróság kijelölésének érdekében a Kúriára terjesztette fel.
A kerületi bíróság álláspontja szerint minden vádpont tekintetében megállapítható, hogy van olyan, a vádiratban bűncselekmény elkövetési magatartásaként megfogalmazott cselekmény, amely a Vásárosnaményi Járásbíróság területén valósult meg, és ez a Be. 17. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megalapozza a járásbíróság illetékességét valamennyi, az eljárás tárgyát képező bűncselekményre.
Emellett megállapította, hogy a vádemelést követően a Vásárosnaményi Járásbíróság a tárgyalás előkészítéséhez szükséges intézkedéseket már megtette, elévülést is megszakító intézkedéseket tett, így a megelőzés szabályára figyelemmel az eljárásra illetékes.
A végzés elleni fellebbezések alapján eljáró Fővárosi Törvényszék a 2014. március 27-én meghozott végzésével a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzését helybenhagyta.
A Legfőbb Ügyészség az indítványában - a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék álláspontját osztva - a Vásárosnaményi Járásbíróság kijelölését indítványozta.
A Vásárosnaményi Járásbíróság álláspontja nem, míg a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék és a Legfőbb Ügyészség álláspontja megalapozott.
A Be. - a megelőzés alapján bekövetkező illetékesség szabályait tartalmazó - 17. §-ának (2) bekezdése szerint, akkor, ha a bűncselekményt több bíróság területén követték el, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben - a nyomozási bíró eljárását ide nem értve - korábban intézkedett.
A 17. § (1) bekezdése szerint az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek területén a bűncselekményt elkövették; míg a (4) bekezdés alapján több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg; ha több ilyen bíróság van, a megelőzés az irányadó.
Ahogy arra a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék végzése is utalt: több tényállási pontban írt cselekmény elkövetési helye a Vásárosnaményi Járásbíróság illetékességi területén található, és az illetékesség megállapításánál nincs jelentősége annak, hogy ezek mellett a vádirat több olyan bűncselekményt is a vád tárgyává tesz, amelyek elkövetési helye nem e járásbíróság illetékességi területéhez tartozik.
Tévedett a Vásárosnaményi Járásbíróság abban is, hogy a befejezett csalás esetében a tévedésbe ejtés kifejtésének helye nem alapozza meg az illetékességet.
A Fővárosi Törvényszék végzésében felhívott elvi, illetve eseti határozatokban kifejeződő bírói gyakorlat szerint az illetékesség szempontjából elkövetési hely az a hely, ahol a terhelt a vád tárgyává tett bűncselekmény törvényi tényállásához kapcsolódó bármely tevékenységet kifejtette; ez a csalás bűncselekményénél a károkozó magatartás kifejtésének a helye is lehet.
Ezen túlmenően a Vásárosnaményi Járásbíróság a vádirat benyújtását követően rendelkezett annak a vádlottak részére történő kézbesítéséről, ez pedig olyan eljárási cselekmény, amely az elévülést félbeszakítja; egyben a Be. 17. § (2) bekezdése szempontjából is érdemi intézkedésnek számít, és ennek megfelelően a megelőzés szabálya alapján a Vásárosnaményi Járásbíróság volt az, amelyik az ügyben korábban intézkedett.
Mivel az ügyben mind a Vásárosnaményi Járásbíróság, mind a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította illetékességének hiányát, a negatív illetékességi összeütközés esetén az eljáró bíróságot ki kell jelölni.
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 1. melléklet 1. pontja szerint Pesti Központi Kerületi Bíróság a Fővárosi Törvényszék illetékességi területéhez tartozik. A törvény 2. melléklete szerint Budapest főváros területe a Fővárosi Ítélőtáblához tartozik. Ugyanezen törvény 1. mellékletének 16. pontja szerint a Vásárosnaményi Járásbíróság a Nyíregyházi Törvényszékhez, 2. melléklete szerint pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a Debreceni Ítélőtáblához tartozik.
A különböző ítélőtáblák illetékességi területén lévő járásbíróságok között felmerült negatív illetékességi összeütközés esetén ezért az eljáró bíróság kijelöléséről határozni a Be. 20. § (2) bekezdésének c) pontja szerint a Kúria jogosult.
Ezért a Kúria a felhívott törvényhely alapján az első fokú bírósági eljárás lefolytatására a Vásárosnaményi Járásbíróságot jelölte ki.
Budapest, 2014. május 12.
A Kúria Sajtótitkársága