A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint 2007. év elején 7, 2008. év elején 8 olyan úszómester, illetve műszakvezető úszómester munkakörben foglalkoztatott munkavállalója volt az alperesnek, akik állandó jelleggel ezen tevékenységet látták el. A 2008. május 1-jétől augusztus 31-éig tartó szezonális időszakban a megnövekedett feladatok ellátására további munkavállalók foglalkoztatására volt szükség, amelyet úgy biztosítottak, hogy vagy határozott időtartamra kizárólag a szezonra vettek fel úszómester munkakörbe munkavállalókat, vagy más munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat osztottak be erre az időszakra úszómesteri munkakörbe.
2008. május 1-jétől az alperes határozott időre úszómesterként alkalmazta K. A-t, akit 2008. szeptember 1-jétől határozatlan időtartamra foglalkoztatott. Megállapította, hogy 2008. őszén, telén, 2009. tavaszán K. A. folyamatosan úszómesterként volt foglalkoztatva, műszakvezető úszómesternek csak kivételesen volt beosztva. A bíróság álláspontja szerint K. A. munkavállaló 2008. szeptember 1-jétől történő állandósítása és a felperes 2008. október 10-én kelt rendes felmondása között eltelt rövid időtartam, valamint K. A. ezt követő állandó úszómesteri munkakörben történő alkalmazása azt bizonyítja, hogy a felperes munkakörére, munkaköri feladataira a létszámleépítés ténylegesen kihatással nem volt. K. A. tulajdonképpen a felperes munkaköri feladatait vette át.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a marasztalási összeget módosította.
Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A következetes ítélkezési gyakorlat szerint ha a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére került sor, és azt megelőzően egy hónappal korábban létszámbővítése történt, a megszüntetési intézkedés nem volt jogszerű (Mfv.I.10.064/2008.). Ugyancsak egységes a bírói gyakorlat abban, ha létszámcsökkentés során hasonló munkakörű munkavállaló felvételére kerül sor, különös gonddal kell vizsgálni a felmondás indokának valóságát (BH.2001.38., Mfv.I.10.307/2005.).
Mindezekből is következően az eljáró bíróságok helytállóan következtettek arra, hogy a felperes a jogviszonya megszüntetése előtt egy hónappal munkakörébe (úszómester) került határozatlan időre felvételre új munkavállaló. Ezáltal a munkáltató létszámbővítést hajtott végre olyan időszakban, amikortól egyébként a forgalom visszaesése, a látogatói létszám csökkenése volt várható. Így a felperes létszámcsökkentéssel indokolt felmentése nem lehetett jogszerű, az ok nem volt sem valós, sem okszerű.
Alaptalanul állította az alperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperes jogviszony megszüntetése azonos indokon alapult Sz. P-éval, amelyet a bíróságok jogszerűnek tekintettek. Ezen személyt az alperes műszakvezető úszómesterként alkalmazta, és bizonyított volt, hogy az ebben a munkakörben foglalkoztatottaknál létszámcsökkentés vált szükségessé, azonos új munkavállaló felvételére ténylegesen nem került sor.
A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2014. június 25.
A Kúria Sajtótitkársága