Kfv.I.35.663/2013/9
Az elsőfokú adóhatóság vizsgálta a felperes székhelyének valódiságát. Megállapították, hogy a székhelyet cégtábla nem jelzi, a helyszínen a felperest nem lehet fellelni, az ingatlan kezelője nem ismeri a felperest. Erre tekintettel első fokon jogerős határozattal, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.)24/A.§ (1) bekezdés b) pontja alapján, elrendelték a felperes adószámának felfüggesztését.
A felperes 2011. augusztus 31-én terjesztett elő az adószáma alkalmazása felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelmet. A felfüggesztés okát elismerte, és előadta, hogy a törvényes működést a székhelynek más cím alá való áthelyezésével helyre kívánja állítani. A későbbiekben a cégnyilvántartás-változás bejegyzési kérelmét visszavonta. Az elsőfokú adóhatóság az eredeti címen újabb székhely vizsgálatot tartott. Ekkor egy A4-es papíron ki volt függesztve, hogy a felperes az adott helyen működik, de az elhanyagolt állapotú épületben senkit nem találtak. Ezért az elsőfokú hatóság, az alperes által helybenhagyott határozatával elutasította a kérelmet.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a felperes adószáma alkalmazásának felfüggesztését megszüntette.
A jogerős ítélet indokolása szerint abból, hogy a második vizsgálat napján működésre utaló jelek nem voltak tapasztalhatók, nem következik az, hogy a cég a központi ügyintézés helyén nem található. Az ingatlan műszaki állapotból, illetőleg a munkavégzés hiányából szintén nem lehet a cég fiktivitására következtetni. A felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt azzal, hogy a felperes a székhelyét cégtáblával jelölte.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria megállapította, hogy az adóigazgatási eljárásban alkalmazandó székhely fogalmát az Art. 178.§ 25// pontja csak annyiban határozza meg, hogy a székhely eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye.
A fogalom tartalmi elemeit az Art. nem definiálja, azokat az adóigazgatási eljárásban is a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 7.§-ának megfelelően kell alkalmazni.
A Ctv. perbeli időszakban is hatályos 7.§ (1) bekezdése szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
A Ctv. ezen rendelkezése következtében a perbeli időszakban már nem volt törvényi kötelezettség az, hogy a cég székhelye és a központi ügyintézés helye azonos legyen, azaz már nem volt elvárás a székhelyen gazdálkodási tevékenység folytatása. Azonban a korábbiakhoz képest-, és a hatályos szabályozás szerint is fennállt/fennáll az a törvényi követelmény, hogy a székhelyet cégtáblával jelöljék, hogy az adott címen a cég gondoskodjon a küldemények átvételéről, ott őrizzék és tartsák rendelkezésre cég iratait, és a cég ott teljesítse a külön jogszabályokban meghatározott-, a székhellyel összefüggő kötelezettségeit.
A Ctv. 7.§ (1) bekezdésének rendelkezése folytán a székhelyen folytatandó tevékenység tehát nem merül ki a levelek, iratok átvételében, ott cégen belüli tevékenységet (iratok őrzése és rendelkezésre tartása) kell folytatni és a hatóságokkal szembeni kötelezettségeket is teljesíteni kell.
Az adószám felfüggesztésével kapcsolatos hatósági eljárás a Ctv. 7.§ (1) bekezdés szerinti kötelezettséget ró az adózókra. Az adóhatóság az Art., mint külön jogszabály által meghatározott rendeben jogosult vizsgálni a székhely valódiságát, és az adózónak a cégbírósághoz bejelentett címen rendelkezésre kell állnia.
A rendelkezésre állás aktív, tevőleges magatartás, nem helyettesíthető a Ctv. 7.§ (1) bekezdés szerinti másik törvényi követelmény teljesítésével, a cégtábla kihelyezésével: a cégtábla kihelyezését az elsőfokú bíróság tévesen tekintette a székhelyre vonatkozó elégséges feltételnek. A téves megközelítése folytán a Kúriának nem kellett külön állást foglalnia abban a kérdésben, hogy – figyelemmel a BDT2009. 2139 számú eseti döntésére - az A/4-es lapra nyomtatott forma szolgálhat-e cégtáblaként.
A felperes a székhelyen nem állt az adóhatóság rendelkezésére, saját maga is elismerte, hogy a bejelentett cím nem felel meg a törvényi követelményeknek, nyilatkozatát utóbb nem módosította, a bejelentett székhely valódiságát nem biztosította. Az alperes az Art. 24/A.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás eredményeként helytállóan állapította meg, hogy az adószám felfüggesztés elrendelésének oka nem szűnt meg, és erre tekintettel jogszerűen utasította el a felfüggesztés megszüntetésére irányuló, az Art. 24/A.§ (3) bekezdés szerinti felperesi kérelmet.
A Kúria erre tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
Budapest, 2014. június 12.
A Kúria Sajtótitkársága