Kfv.II.37.070/2014/6
Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás a jogszerű tartózkodás igazolására nem alkalmas dokumentum.
A Kfv.II.37.070/2014. számú idegenrendészeti ügyet azt tette különösen munka- és időigényessé, hogy a hontalankénti elismerés kérdése egyfelől ritkán fordul elő, az ilyen ügyben kevéssé lehet támaszkodni a kikristályosodott bírói gyakorlatra, másfelől jogértelmezési kérdésben is állást kellett foglalni. Az I.r. felperes 1998. évben történt beutazását követően előterjesztett menekült kérelmét a hatóság elutasította, majd jogerősen kiutasították az országból. Menekült státuszt 1999-ben szerzett azt követően, hogy identitást váltva kameruni állampolgárnak vallotta magát. A II.r. felperes az I.r. felperes gondozásában álló saját gyermeke, aki 1999-ben született hazánkban. Az I.r. felperes ellen 2010-ben idegenrendészeti eljárás indult, amelyre tekintettel a hatóság ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látta el. Az eljárás alatt a felperesek hontalankénti elismerésüket kérték, melyet a hatóság azzal az indokkal utasított el, hogy az I.r. felperes amellett, hogy jogszerű tartózkodását nem tudta igazolni kameruni állampolgárnak vallotta magát - bár ezt a származási ország nem erősítette meg -, míg a II.r felperes az ő révén szintén megszerezheti a kameruni állampolgárságot.
Az elsőfokú bíróság jogerőre emelkedett döntésével a II.r. felperes hontalanként elismerésre került.
A Kúria az I.r. felperes tekintetében egyetértett a hatósággal és megállapította, hogy sem a nemzetközi egyezmények sem más uniós előírás nem tiltja, hogy a magyar jogalkotó maga határozza meg a hontalan elismerés feltételeit, így előírhatja a jogszerű tartózkodást is, mint kritériumot /Harmtv.76.§(1)bek./. Ugyanakkor az idegenrendészeti eljárás időtartamára adott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem tekinthető olyan dokumentumnak, amely a hontalanság feltételeként megkívánt jogszerű tartózkodást igazolná, mivel nem minősül további tartózkodásra jogosító engedélynek. A Kúria rámutatott arra is, hogy a bizonyítandó/valószínűsítendő körülmény maga a hontalanság ténye volt, melyre a jogszabályi előírás ellenére /Harmtv. 79.§ (1)bek./ az I.r. felperes nem törekedett, holott a kameruni állampolgársága elvesztését neki kellett volna igazolnia.
Budapest, 2014. május 26.
A Kúria Sajtótitkársága