Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2014. május 14-én tárgyaláson elbírált ügyről- a Ktjv. 8. (1) bekezdés b) pontja szerinti indokolás nélküli felmentés tárgyában

Dátum

Mfv.I.10.094/2014/5.

A felperes a keresetében jogellenesség, rendeltetésellenesség, a nemzetközi és az uniós jogba ütközés miatt támadta az alperesnek a 2011. március 25-én közölt, a kormánytisztviselői jogviszonyát a 2010. évi LVIII. tv. (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján, indokolás nélkül megszüntető felmentő intézkedését. A kérelme a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazására irányult a jogviszonyának helyreállításával.

A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította a felmentés jogellenességét és a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát helyreállította.  A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az Európai Unió Bírósága a meghozott végzésében megállapította, hogy nem rendelkezik hatáskörrel – összefoglalóan – a szóbanforgó ügyben, mivel a jogi helyzet nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Ktjv. megalkotásával Magyarország nem az Unió jogát hajtotta végre, ezért az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy az Alapjogi Charta megsértését a másodfokú bíróság jogszabálysértően állapította meg.

A 2009. évi VI. tv. 2. § (1) bekezdésébe ütközően jutott a törvényszék arra a következtetésre, hogy az alperes eljárása megsértette a Módosított Európai Szociális Charta 24. cikkét, mivel e cikk alkalmazására Magyarország nem vállalt kötelezettséget. Az alperes arra is helyesen hivatkozott, hogy a Szociális Charta nem része az uniós jognak, hanem nemzetközi egyezmény (2009. évi VI. tv.).

A KMC-Magyarország ügyben meghozott ítélet téves értelmezésére az alperes a felülvizsgálati kérelmében helyesen hivatkozott. Ezt a felperes felülvizsgálati kérelemmel, csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel nem támadta, nem sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezését erre vonatkozóan nem bírálta el. Ezért a Pp. 275. § (2) bekezdésben foglaltak miatt a Kúria nem hozhatott döntést arról, hogy az alperes intézkedése (felmentés) az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 6. cikk (1) bekezdését sértette-e.

A másodfokú bíróság az alperes felmentésről szóló intézkedését az Mt. 4. §-ába ütköző rendeltetésellenes joggyakorlás miatt találta jogellenesnek.

Az Alkotmánybíróság a 8/2011. (II.18.) AB határozatában jogszabály [Ktjv. 8. § (1) bekezdés  b) pont] alkotmányellenességét vizsgálta, a jogellenességet megállapítva azt a jövőre nézve (2011. május 31-ei hatállyal) megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság tehát – miként arra az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott – az Országgyűlés által alkotott törvényt minősítette alkotmányellenesnek. A 34/2012. (VII.17.) AB határozatában, amelyet bírói kezdeményezések tárgyában hozott meg, megállapította, hogy a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontjának alkotmányellenességét az Alkotmány olyan rendelkezései alapján állapította meg, amelyeket az Alaptörvény tartalmilag azonosan foglal magába, ezért az Alaptörvény-ellenesség vizsgálata szükségtelen, másrészt kimondta, hogy 2011. május 31-e előtt a megsemmisített jogszabályt alkalmazni kell: „A pro futuro megsemmisítés azonban az alaptörvény-ellenes jogszabály határozott idejű alkalmazás lehetőségével és egyben kötelezettségével jár mindenki számára”.

Az MK. 95. számú állásfoglalás IV. pontja szerint a rendeltetésellenesség akkor állapítható meg, ha a körülmények arra mutatnak, hogy a jog gyakorlása az Mt. 4. § (1) bekezdésben megjelölt, nem taxatív felsorolásnak minősülő jogellenes célok elérésére irányult. Az állásfoglalás indokolásából megállapíthatóan azonban a rendeltetésellenességet megalapozó tényeket (pl. azt, hogy az alperes célja a felperes érdekérvényesítési lehetőségének korlátozása volt) bizonyítani kell. Ezért a másodfokú bíróság – további bizonyítás lefolytatása nélkül – megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy az alperes önmagában az Alkotmánybíróság határozatai szerint alkalmazandó jogszabály alkalmazásával rendeltetésellenesen járt el.

A kifejtettek alapján a Kúria a másodfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.

Budapest, 2014. május 14.

A Kúria Sajtótitkársága