A felperes vezetőedző munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A Magyar Kupa egyik mérkőzésén a nyomozóhatóság előállította és bilincsben elvezette. A főügyészség arról tájékoztatta a munkáltatót, hogy egy folyamatban lévő bűnügyben a felperest gyanúsítottként hallgatták ki gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt. A munkáltató erre figyelemmel azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy munkavégzésében akadályozott volt, továbbá a sportszakmai munkájával összefüggésben álló büntetőeljárás megindítása hátrányosan érintette a sportklub szakmai és közvélemény általi megítélését és veszélyeztette a csapat eredményes felkészülését. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak a felmondás jogellenessége megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazására vonatkozó igényét elutasító ítéletét.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy a munkavállaló olyan magatartása, amely alkalmas lehet a munkáltató bizalmának jelentős megingatására, alapot adhat a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére. A súlyos bűncselekmény alapos gyanúja olyan mértékű bizalomvesztést idézhet elő, amelyre tekintettel nem várható el a munkáltatótól a munkavállaló további foglalkoztatása. Ez esetben az azonnali hatályú felmondás indoka mindig a munkáltató bizalmának elvesztése, s nem a bűncselekmény elkövetése. A felmondás tartalmából megállapítható volt, hogy az alperes elvesztette a felperesbe vetett bizalmát, mert e körülményt az indokolásban körülírta a „bizalomvesztés” szó használata nélkül.
Budapest, 2014. március 20.
A Kúria Sajtótitkársága