A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a Kúriának az alperes felülvizsgálati kérelme folytán számos, szerteágazó kérdésben kellett felülbírálnia a jogerős ítéletet. Az ingóvagyon megosztásával kapcsolatban az alperes vitatta a természetbeni megosztást, arra hivatkozva, hogy az életközösség megszűnése óta a felperes által használt ingóságok szétosztás számára méltánytalan hátrányt jelent. Kifogásolta, hogy a jogerős ítélet nem vette figyelembe, hogy az együttélés alatt vásárolt személygépkocsi forrása részben az örökségéből vásárolt korábbi gépjármű helyébe lépett, így azt a különvagyonának kellett volna tekinteni. Vitatta a felperes édesanyjától kapott és a felperesre engedményezett kölcsön elszámolását, a felperes önkéntes magánnyugdíj pénztári befizetései elszámolásának mellőzését. Állította, hogy az alperes különvagyoni ingatlanának felújításához nem a felperes, hanem szülei adtak pénzt, így elszámolási igényük legfeljebb nekik lehetne, de a felperes követelése egyébként is elévült. Hivatkozott arra, hogy a gyermekeivel a közös vagyoni ingatlan 1/2 hányadának értékesítésére vonatkozó szerződés az 1/2011. PK vélemény tükrében nem tekinthető fedezetelvonó jellegűnek. Külön vitatta a perköltség és az illeték viselésére vonatkozó rendelkezéseket.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az egyes vitatott tételeket érintően egyenként és részletesen megindokolta, hogy miért tekinthető a felülvizsgálati kérelem alaptalannak. A rendkívül terjedelmes peranyag teljes áttekintését igényelte önmagában már annak eldöntése is, hogy mi lehetett felülvizsgálat tárgya, több kérdésben ugyanis az alperes a rendes jogorvoslat jogát nem merítette ki, illetve kérelmét a felülvizsgálatot kiegészítő beadványában, elkésetten terjesztette elő. Az ügy érdemét tekintve kifejtette, hogy a különvagyonnak a közös vagyonba utalása mellett szól, ha ha a felek kölcsönösen felhasználták különvagyonaikat az életközösség fennállása alatt és annak megtérítésére korábban kölcsönösen nem tartottak igényt. Rámutatott, hogy a házastárs kötelmi megtérítési igénye mint házassági vagyonjogi követelés nem évül el. Végül az állandó bírói gyakorlattal egyezőnek találta a jogerős ítéletnek a fedezetelvonást megállapító rendelkezését, kimondva, hogy a vagyonmegosztási per tartalma alatt az egyik házastárs által a közös ingatlanon fennálló tulajdoni hányadra vonatkozó ajándékozási szerződés a másik házastárssal szemben hatálytalannak minősül. Mindezekhez képest az eljárt bíróságok a perköltség és a le nem rótt illeték tekintetében is helyesen döntöttek.
Budapest, 2014. március 11.
A Kúria Sajtótitkársága