A házasság felbontása és járulékai iránt folyamatban volt ügy különös munkaigényességét az adta, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében 30 pontban részletezte számtalan eljárási és anyagi jogi jogszabály megsértésére alapított kérelmeit. Ezek között a bíró „elfogultságától” kezdve, az első- és a másodfokú eljárás szinte valamennyi mozzanatán (idézés, környezettanulmány elkészítésének szabálytalansága) keresztül, a bizonyítékok mérlegelését, a jogerős ítélet nem megfelelő indokolását, végső soron az egész eljárás jogszerűségét kifogásolta. Anyagi jogi szempontból a jogerős ítéletnek a gyermektartásdíj mértékére valamint a házastársi tartásdíj elutasítására vonatkozó rendelkezéseit sérelmezte. Mindez a terjedelmes iratanyag részletes tanulmányozását és valamennyi felmerült jogszabálysértés körültekintő megítélését igényelte.
A Kúria részletes és mindenre kiterjedő indokolással a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Elvi éllel leszögezte, hogy a bíró kizárása iránti indítványt jogerősen elutasító végzés felülvizsgálattal nem támadható és az ítélet elleni felülvizsgálati kérelemben eljárási jogszabálysértésként sem lehet elfogultsági kifogásra hivatkozni. Az egyéb eljárási szabálysértésekre hivatkozás részben alaptalan, részben olyan, kisebb súlyú eljárási szabálysértések történtek, amelyek az érdemi döntésre nem voltak kihatással, így nem vezethettek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez. A gyermektartásdíj mértékét a bíróságok az alperesnél elhelyezett gyermek tényleges szükségleteinek, a felek jövedelmi és vagyoni viszonyainak okszerű mérlegelésével állapították meg. Az alperesnek a házastársi tartásdíjra való, önhibán kívüli rászorultsága pedig nem bizonyított, mert az alperes rokkant nyugdíja mellett ügyvédi tevékenységet folytat, több ingatlannal, köztük kettőben kizárólagos tulajdonnal rendelkezik, amelyek hasznosítása tőle elvárható.
Budapest, 2014. március 11.
A Kúria Sajtótitkársága