Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben az elsőfokú bíróság a keresetet az abban megjelölt érvénytelenségi okok fennállásának hiányában elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérő jogi indokolással hagyta helyben.
A Kúriának a felülvizsgálati eljárásban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül jutott-e arra a következtetésre, hogy az öröklési szerződés érvénytelensége megállapítása iránti kereset előterjesztésének a feltételei nem állnak fenn, s ezért a felperes köteles lett volna marasztalás iránti határozott kereseti kérelmet is előterjeszteni az érvénytelenségi ok következményeinek levonása érdekében.
A Kúria úgy foglalt állást, hogy az adott esetben – az öröklési szerződés kettős jogi természetét figyelembe véve, annak szerződés voltára tekintettel – a 2012. május 26-án hatályba lépett és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó Ptk. 239/A.§ (1) bekezdése [2014. március 15-étől a 6:108.§ (2) bekezdés] a Pp. 123.§-a szerinti feltételek hiányában is lehetővé teszi a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset előterjesztését, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása nélkül. A másodfokú bíróságtól eltérő jogi álláspontja szerint az örököst mint az örökhagyó általános jogutódját a szerződéses jogviszonyban az örökhagyó jogutódjának kell tekinteni és mint ilyen a törvényes örökös a szerződést kötő fél helyébe lép. Következésképpen a jogutódként az egyik fél helyébe lépett felperes – a másodfokú bíróság jogi álláspontjától eltérően – attól függetlenül is megindíthatta az öröklési szerződés érvénytelensége iránti pert, hogy egyébként a közjegyző ideiglenes hatállyal adta át a hagyatékot az alperesnek mint szerződéses örökösnek. Ez utóbbi ténynek annyiban van jelentősége, hogy ha a bíróság a keresetnek helyt ad és az örökös személye az öröklési szerződés érvénytelensége folytán megállapításra kerül, ezt követően a hagyatékot – az ebben az ügyben még alkalmazandó He. 60.§ (4) bekezdésében foglaltak értelmében – a megfelelő örökösnek nem a bíróság, hanem a közjegyző adja át, ezúttal már teljes hatállyal.
Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt érdemben nem bírálta el a felperes fellebbezését, a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2014. március 10.
A Kúria Sajtótitkársága