A Kúria a Pfv.I.20.360/2013/6. számú ítéletében a következő jogkérdésekben foglalt állást:
Több jogi képviselő részére adott meghatalmazás esetén a Pp.66.§ (2) bekezdésének megfelelően egy-egy perbeli cselekménynél csak egyikük járhat el. A Pp. említett rendelkezése azonban nem értelmezhető akként, hogy a jogi képviselők (akár külön-külön, akár együttesen kaptak meghatalmazás) együttesen ne készíthetnének beadványokat (az adott esetben: felülvizsgálati kérelmet).
Az adott ügyben az elsőfokú bíróság ítéletében helyt adott a végrehajtás megszüntetése iránti keresetnek, indokolásában rámutatva, hogy a követelés elévült. A másodfokú bíróság határozatában kifejtette, hogy a követelés nem évült el, ezért az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság „érdemben” vizsgálta, hogy a követelés érvényesen létrejött-e és ítéletével ismét megszüntette a végrehajtást. A másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és a végrehajtást korlátozta. Ilyen előzmények után a felperes felülvizsgálati kérelmében – továbbiak mellett – ismét arra hivatkozott, hogy a követelés elévült.
A Kúria vizsgálta az elévülés kérdését és ítéletében kifejtette: a megismételt eljárásban meghozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálat során vált vizsgálhatóvá a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésében az elévüléssel kapcsolatban kifejtett jogi álláspont. A másodfokú bíróság korábbi határozata hatályon kívül helyező végzés volt, amely felülvizsgálattal akkor sem támadható, ha indokolása az elévüléssel kapcsolatban okfejtést tartalmazott. Mivel a felülvizsgálattal támadható jogerős ítélet a másodfokú bíróság korábbi határozatán alapul, integráns módon tartalmazza a hatályon kívül helyező végzésben részletezett jogi álláspontot is.
A követelés elévülésével kapcsolatban a Kúria kihangsúlyozta: a záradékolható okiratba (az adott esetben közjegyzői okiratba) foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozat az okiratban meghatározott teljesítési határidő elteltével nem csupán esedékessé, hanem végrehajthatóvá is válik, ezért ez esetben a követelésnek – és ezzel együtt végrehajtási jogának – a teljesítési határidő leteltét követő napon megkezdődő elévülését a Ptk. 327.§ (3) bekezdésének megfelelően csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A Kúria Sajtótitkársága