A jogerős végzés elutasította az alapítvány kuratóriumának képviseletre jogosult elnökének a változás nyilvántartásba vétele iránti kérelmét, amelyet arra hivatkozással terjesztett elő, hogy valamennyi alapító jogutódlással történő átalakulása, illetve megszűnése folytán az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg. A jogerős végzés megállapította, hogy a Művelődési Minisztérium, mint alapító tekintetében, függetlenül a minisztériumok alapítás óta történt többszöri átszervezésétől, nem állapítható meg, hogy az alapítványnak nincs az alapítói jogok gyakorlására jogosult alapítója. Ezért a Ptk. 74/C. § (7) bekezdése alapján az alapítói jog bíróság által való gyakorlásának feltétele nem áll fenn, így a kérelem nem teljesíthető.
A bonyolult jogi megítélésű ügyben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kérelmezői alapítvány egyik alapítója, a Művelődési Minisztérium feladatait jelenleg ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma jogosult-e az alapítói jogok gyakorlására, figyelemmel a kialakult joggyakorlatra, amely szerint az alapító természetes személy halála, illetve jogi személy megszűnése esetén az alapítói jog tekintetében jogutódlásnak nincs helye. A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a minisztériumok közötti jogutódlás az alapítói jogok gyakorlása tekintetében nem vonható azonos megítélés alá az egyéb jogi személyek (gazdasági társaságok) átalakulása során bekövetkező jogutódlással. Az átcsoportosított feladatokat ugyanis a jogutód minisztériumok útján is ugyanaz a „jogi személy”, az állam látja el. Ezért az állam, mint alapító személyének a változatlansága miatt nem sérül az alapítói jogok személyhez kötöttségének követelménye, így az állam, mint alapító szervei útján létrehozott közalapítványok tekintetében a jogutódlás az alapítói jogok gyakorlását nem zárja ki.
Budapest, 2014. február 20.
A Kúria Sajtótitkársága